Az alábbi anyag a Levegő Munkacsoport Lélegzet című kiadványából származik 2002-ből. Két fontos momentum van benne, ami most is aktuálissá teszi. Az egyik 2. pontban a helyi népszavazás a tükörhegyi átminősítés miatt, amiről hamarosan dönteni fog a Tükörhegyi Közéleti Egyesület elnöksége, a másik a 4. és 6. pont.

Kellemes olvasást!

Szőke Péter

 

 

 
Segítség, övezet-átminősítés!
 
Lehet, hogy elkéstünk vele, és már mindenhol elérték a telekspekulánsok, hogy ingatlanjaik értéke megtízszereződjék. Ahol csak esély volt rá, hogy a városokból kirajzó újgazdagok tömegesen akarnak majd lakóparkokat létesíteni, vagy a befektetők bevásárlóközpontot építeni, élelmes vállalkozók már az összes szántót és erdőt felvásárolták. Így már régen eldöntött ügy, hogy azokat a település a továbbiakban építési területként kívánja fejleszteni. Ha mégsem, akkor talán érdemes még közreadni az eddig megismert ügyek néhány tapasztalatát.
A telekspekulánsok sértik a környezetvédelem érdekeit, mert jelentős szerepet játszanak abban, hogy a városokban és környékükön megmaradt zöldfelületek, erdők, szántók rohamos ütemben eltűnjenek. Ezzel a településeken a levegő még rosszabbá válik, a benne lakók egészsége még több kockázatnak lesz kitéve. Természetesen sokat vesztenek az ilyen ügyeken azok is, akiknek már van belterületi ingatlanjuk, hiszen a megnövekedett kínálat és a romló környezeti állapot az ő ingatlanjaik értékét csökkenti. Végül pedig az önkormányzatok is könnyen tönkremehetnek a nagymértékű belterületbe vonás miatt, hiszen a költségvetésük nem fogja bírni az ezzel járó többletterheket, az önkormányzatokról szóló törvény (Ötv.) alapján kötelezően elvégzendő alapfeladatok ellátását, például az egészséges ivóvízellátás vagy a hulladékszállítás megoldását, a közlekedési hálózat vagy az egészségügyi és oktatási intézmények fenntartását és bővítését.
Vannak-e megfelelő jogi eszközeik azoknak a helyi környezetvédőknek vagy lakossági csoportoknak, akik időben tudomást szereznek a telekspekulációkról? Állítjuk, hogy vannak. Sokan persze csak legyintenek a jogi eszközök hallatán: mit számítanak azok a pénzéhes hatalommal szemben?! Teljesen biztos megoldást valóban nem kínálhat a jog, ráadásul az ellenfélnek bizonyosan módja van felfogadni a legjobb jogászokat. Mégis, érdemes megfontolni az alábbi jogi lehetőségek igénybevételét.
1. Az önkormányzat képviselőtestületének befolyásolása a rendezési terv megalkotásában
Az ingatlanok felhasználási lehetőségét a községek, városok önkormányzatainak településrendezési terve határozza meg. Amennyiben építési övezetté kívánnak átminősíteni egyes területeket, ezt építészekkel és a településtervezés más szakembereivel előzetesen meg kell terveztetni, különböző hatóságokkal és a lakossággal véleményeztetni kell, majd pedig a képviselőtestület által hozott önkormányzati rendeletben el kell fogadni. Amennyiben sikerül meggyőzniük a civil szervezeteknek a képviselők többségét az átminősítés szükségtelenségéről vagy káros voltáról, a probléma már meg is oldódott. A meggyőzésben nagy szerepet játszhat a nyilvánosság, a helyi sajtó. Ha ugyanis mindenki tudja, hogy mi az adott önkormányzati szavazás jelentősége, ha mindenki tisztában van azzal, hogy melyik képviselő melyik rokonának van a kérdéses területen ingatlana (a telekkönyvi adatok nyilvánosak), akkor már nehezebb a köz érdeke ellen tenni.
2. Helyi népszavazás szervezése
Az Ötv. 48. §-a alapján a helyi népszavazás eredménye kötelező az önkormányzat kéviselőtestülete számára. Az Ötv. és a választási eljárásról szóló törvény pontosan leírja azt, hogy milyen eljárásban lehet helyi népszavazást kezdeményezni és lebonyolítani. A szervezőknek érdemes ezt a kb. másfél oldal terjedelmű joganyagot nagyon alaposan áttanulmányozniuk, mivel az ellenfél nyilván minden lehetőséget meg fog ragadni arra, hogy a népszavazást megakadályozza, vagy legalábbis hátráltassa. Nagyon fontos például a feltett kérdések pontos, egyértelmű és egyszerű megfogalmazása — e nélkül a választók nem igazodnak el jól az ügyben, a felülvizsgálatot végző bíróság pedig könnyen úgy dönthet, hogy új kérdéseket kell megfogalmazni.
3. Az időtényező kezelése
Láttuk, hogy a rendezési terv előkészítése meglehetősen hosszadalmas lehet, és sajnos a helyi népszavazás megszervezése is időrabló folyamat. A területek átminősítésében érdekelt önkormányzati képviselők általában mindenképpen siettetni akarják az előbbit és késleltetni az utóbbit. Az építési törvény 30. §-a alapján ugyanis kártalanítás jár mindazoknak, akiknek a rendezési terv megváltoztatása miatt az ingatlanjuk értéktelenebbé válik. Ha tehát az átminősítésről szóló önkormányzati rendelet akár csak egy nappal megelőzi a népszavazást, akkor az önkormányzat köteles kifizetni a tulajdonosok részére a hirtelen értékessé vált, majd újból elértéktelenedett telkek értékkülönbözetét. Nincs is ennél kényelmesebb, kockázatmentesebb üzlet — már akkor, hogyha az önkormányzat ekkora összeget egyáltalán elő tud teremteni.
Ilyen esetekben az Ötv. 36. § (3) bekezdése alapján a jegyzőnek kötelessége felhívni a képviselőtestület tagjainak figyelmét arra, hogy döntésükkel pénzügyileg ellehetetlenítik az önkormányzatot, és fel kell hívnia a testületet a döntés elhalasztására a népszavazás eredményének kihirdetésééig. Azok a képviselők, akik e felvilágosítás ellenére is ragaszkodnak a népszavazást megelőző döntéshez, személyes felelősséggel tartoznak ezért.
4. Kizárás
Az Ötv. 14. § (2) bekezdése alapján lehetőség van kizárni a szavazásból az adott ügyben érdekérintett képviselőket. Ha a polgármester, aki a testületi ülést vezeti, a kizárási okot észleli (mert mondjuk a telekkönyvi kivonatokat bemutatták neki, vagy az összeférhetetlenségről magának is tudomása van, emellett persze a maga részéről becsületes, lelkiismeretes ember), akkor módja van arra, hogy a kizárás kérdésében a rendezési terv módosításának napirendje előtt külön szavazást rendeljen el, természetesen az érintett képviselők nélkül. A közvetve vagy közvetlenül érdekérintett képviselők nélkül pedig még akár a település lakosainak, környezetének, egészségének az érdeke is többségbe kerülhet.
5. Helyi természeti védettség alá helyezés
A természet védelméről szóló törvény alapján mód van arra, hogy a jelentős természeti értékeket képviselő területeket megfelelő szakmai konzultációs eljárás lefolytatása után a képviselőtestület védettség alá helyezze. Erre a szavazásra az előző pontban írt kizárási eljárás természetesen szintén alkalmazható. Minthogy a természeti védettség kérdése nem szerepel a helyi népszavazás alól kivett témakörök között, elvben az is lehetséges, hogy az önkormányzat ilyen döntését helyi népszavazás pótolja.
A helyi védettség alatt levő ingatlanokon semmilyen tevékenység nem folytatható, ami a zöldfelület kipusztításával jár. Ha a tulajdonos tartózkodik az ilyen pusztítástól, azért önmagában semmiféle kártalanítást nem kaphat. A természetvédelmi törvényben ugyan több helyen is szerepel a helyi vagy országos természeti védettséggel kapcsolatos korlátozások miatti kártalanítás. Például meg kell téríteni a tulajdonos, használó stb. azon kárát, ami abból következik, hogy a természetvédelmi hatóság a védettséggel kapcsolatban, a természeti értékek oltalma, tudományos megismerése stb. miatt a használatot időlegesen korlátozza vagy éppen az ingatlant használja. A törvény a mező- és erdőgazdasági korlátozások, illetve tilalom vagy a termelésszerkezet jelentős megváltoztatásának előírása következtében keletkezett károk megtérítését is előírja. Ezek az esetek azonban nem azonosak a kiinduló példánkkal, ti. a már meglévő zöldfelületek, fák, egyéb természeti értékek megóvásának kötelezettségével.
6. Büntetőeljárás kezdeményezése
A 3. pontban utaltunk már arra, hogy az az önkormányzati képviselő, aki százmilliós nagyságrendű kártérítés veszélyének teszi ki az önkormányzatot, személyes felelősséggel is tartozik. Ez a felelősség büntetőjogi is lehet, mégpedig a büntető törvénykönyv 225. §-ában meghatározott hivatali visszaélés bűntette. A Btk. 225. § szövege a következőképpen szól:
"Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
A hivatali visszaélés egyes tényállási elemei:
a.) A bűncselekmény alanya csak hivatalos személy lehet. Az önkormányzati testületek tagja a Btk. 137. § 1. g. pontja alapján hivatalos személy.
b.) Az elkövetési magatartás tényállási elemei között először a vagylagos pozícióban szereplő jogtalan előnyszerzés törvényi fordulatát vizsgáljuk: jogtalan előny lehet az, hogy egyes ingatlantulajdonosok nagymértékű ingatlanérték-növekedéshez jutnak anélkül, hogy ennek a tényleges településfejlesztési feltételei adottak lennének. A bűncselekmény megállapításának nem feltétele az, hogy az előny teljesen vagy akár részben is ugyanannál a személynél jelentkezzen, aki a visszaélést elkövette.
c.) Az előző tényállási elemből a jogtalan, jogellenes jelzővel külön is kell foglalkozni.
A büntető jogszabályból fakadóan jogellenes az olyan magatartás, amely sérti a szóban forgó bűncselekmény jogi tárgyát. A Btk. kommentárja szerint "a bűncselekmény jogi tárgya az államapparátus törvényes, szabályszerű működésébe, valamint az állami szervekbe és a hivatalos személyekbe vetett bizalom." Amennyiben az állampolgárok arról értesülnek, hogy az önkormányzati képviselők nagy kiterjedésű külterületi földeket vontak belterületbe,
— anélkül hogy erre akár a település tervszerű fejlesztése indokot adott volna,
— anélkül, hogy a településnek meglennének az erőforrásai arra, hogy az új belterületek infrastruktúráját kifejlessze,
— azzal együtt, hogy a települést körülvevő zöldfelületek drasztikus csökkenése a község vonzerejét és a már meglévő belterületi ingatlanok értékét csökkenti,
— azzal együtt, hogy a hirtelen megnövekvő építésiingatlan-kínálat a már meglévő ingatlanok árát jelentősen letöri,
— úgy, hogy több kimutatható esetben saját maguk, családtagjaik, rokonaik (rövid távon) közvetlenül érdekeltek a belterületbe vonásban,
akkor mindez nagy mértékben alkalmas a kommentárban említett bizalom megingatására. A szóban forgó tevékenység tehát messzemenően jogellenes.
Ugyanakkor azt látjuk, hogy a jogtalan előnyszerzés mellett a település számtalan nem nevesített lakosának és a településnek magának igen súlyos jogtalan hátrányokat is okoz a vizsgált cselekmény.
d.) A hivatali helyzettel való visszaélés ténye ugyancsak mindenképpen megállapítható. Ezzel kapcsolatosan ismét a kommentár szövegére utalunk: "A hivatali helyzettel `egyébként' az a hivatalos személy él vissza, aki ugyan a hatáskörébe utalt körben jár el, de jogait azok funkciójával ellentétesen gyakorolja."
Az önkormányzati képviselőtestületi pozíció funkciója az, hogy a választott tisztségviselő az egész közösség javát szem előtt tartva, annak gyarapodása és jóléte érdekében tevékenykedjék, nem pedig az, hogy egyéni vagy szűk csoportérdekeket érvényesítve több százmillió vagy több milliárd forint nagyságrendű károkat okozzon az önkormányzatnak és a településnek, illetőleg a környezetének.
Reméljük, hogy szerte az országban az elkövetkező ügyekben az első 5 pontban írt lehetőségek megfelelően alkalmazhatók lesznek minden esetben, és sehol sem kell a legszigorúbb jogi eszközhöz, a büntetőjoghoz folyamodni. Ugyanakkor fontos, hogy azok, akik önös érdekeik érvényesítése végett a közösségüknek, a természetnek, a környezetnek, és ezért sok ember egészségének jelentős károkat okoznak, szükség esetén elnyerjék méltó büntetésüket. Az is természetes emellett, hogy a bűncselekménnyel kapcsolatban elfogadott önkormányzati rendeletet a képviselőtestületnek újra kell tárgyalnia, és most már a közösség érdekeinek megfelelő rendezési tervet kell elfogadnia.

Környezeti Management és Jog Egyesület 
(EMLA)

Fülöp Sándor Dr.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://tukorhegy.blog.hu/api/trackback/id/tr242253409

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.