Közelegnek az önkormányzati választások, mindenki gőzerővel kampányol, mindeközben Törökbálint gyönyörű, kertvárosi részén, Tükörhegyen egy nemrég felparcellázott területen a régészek hevesen kutatnak valami fellelhető archeológiai kincs után, mint éhes hajléktalan a Moszkva téri sárga kukában. Ekkor, mint egy hirtelen villámcsapás ezt az élhető kertvárosi idillt megzavarja egy kósza, ámde annál aggasztóbb hír: Az említett területen egy 1240 lakásos lakótelepet akarnak építeni. Mennyit? Kicsoda? Ki engedte ezt meg? Eddig miért nem tudtunk erről? Záporoznak a kérdések. Ahogy a hír terjed, a lakók egymást kérdezve próbálnak valami biztató információhoz jutni, hátha kacsa, ez nem lehet igaz. Többen a Tükörhegyi Közéleti Egyesület elnökségéhez fordulunk, akik már a tízéves fennállásuk óta oly sokszor kiálltak a tükörhegyi érdekekért, emberekért. A hír őket is sokkolja, nem nagyon tudnak az ügyről semmit. Azonnali időpontot kér Dr. Csepregi András az Egyesület elnöke Turai István polgármestertől, hogy a helyzetről hivatalos tájékoztatást kaphassunk. A találkozón sok kérdés felmerül, a polgármester úr a hírt megerősíti, hozzátéve, hogy nem 1240, hanem valamivel több, mint 1000 lakásról van szó, amire a befektető már fél éve érvényes építési engedéllyel rendelkezik, csak meg kell várni, amíg a kötelező régészeti munkák befejeződnek. Sajnos az Önkormányzat már nem tud érdemben tenni semmit a beruházás ellen. A felháborodás hatalmas, hogy lehet az, hogy eddig erről senki nem tájékoztatta széleskörűen a nyilvánosságot. Egy ekkora beruházás esetén egy ilyen területen ez a minimum elvárás lenne. A Tükörhegyi Közéleti Egyesület elnökségével arra a megállapodásra jutunk, hogy ha az Önkormányzat nem tud, vagy nem akar fellépni az érdekünkben, akkor nekünk kell élni a törvény adta jogainkkal és helyi népszavazással, aminek eredménye kötelező érvényű a Képviselő Testületre nézve, meg kell akadályozni ezt a befektetést.

 

Mit érdemes tudni a beruházásról?

A durván 10 hektáros terület a Substantia Kft. tulajdonában van, ami mögött Zvi Frank izraeli befektető áll, aki cége (Shikun & Binui R.E.D.) honlapján már látványtervekkel hirdeti a lakásokat. A lakótelepi épületek a tervek szerint 7 tömbben helyezkednek el, egy tömb átlagosan kb. 100 lakással, de van 290 és 420 lakású tömb is. Az épületekhez összesen 1350 parkolóhely tartozik. A 7 nagy tömbben 44m2-es és 55m2-es lakások lesznek kialakítva. A lakások mellé kereskedelmi egységek és egy óvoda van tervezve.

 

Hogy juthatott idáig, az átminősítési folyamat és háttere

2000 tavaszán a lakosság és a képviselőtestület egyetértésben fogadta el a rendezési tervet. Bár a Kerekdomb Egyesület és a helyi MIÉP népi kezdeményezés formájában 2000 aláírást gyűjtött ellene. A sok érvénytelen (rossz személyi szám stb.) aláírás miatt a kezdeményezés elhalt. 2001. évben viszont megkezdődött a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény (BATrT) előkészítése, amit leginkább a Főváros sürgetett. Ez a szabályozás 80 Budapest melletti települést érintett. A települések többsége tiltakozott a törvény tervezete ellen, mert az Budapest javára és a többi település rovására korlátozni akarta a kisebb települések fejlesztési elképzeléseit. Budapest zöld felületét saját területe helyett az agglomeráció településein akarta biztosítani a gazdasági fejlesztés szigorú korlátozásával. Az érintett települések vezetői pedig felismerték, hogy ez a földterületek kiárusításának és átsorolásának kemény szigorítását jelenti. A törvény előírta volna, hogy a helyi rendeleteket hozzá kell igazítani a törvényhez. Balsay István (Fidesz) a visszamenőleges korlátozás tilalmára hivatkozva a 80 település érdekében javasolta, hogy a módosítás ne legyen kötelező, ha az korábban építési övezetté sorolt terület átminősítésével járna. Az Országgyűlés Területfejlesztési Bizottsága 2005. május 10-én módosító javaslatot nyújtott be a még el nem fogadott törvényhez. Az Országgyűlés elfogadta a módosító javaslatokat, majd 2005. június 6-án a törvényt is elfogadták. A törvényt 2005. június 28-án hirdették ki és 2005. szeptember 1-jén lépett hatályba. Az akkori törökbálinti városvezetés felismerték a „problémát”, így a településszerkezeti tervmódosításokat a törvény hatályba lépése előtt megtették, ezzel mentesülve a szigorodó szabályok alól. Ennek köszönhetjük, hogy többek között 2005-ben lett átsorolva a Tükörhegy IV. ütemének jelentős része TV-2 területté, de nem csak az a 2001-ben elhatározott 10.000m2, hanem 100.000m2.

Volt több olyan képviselő is, aki saját maga vagy családja által tulajdonos volt a területen, illetve barátja volt a tulajdonos. Mostani képviselők közül: Palkóné Szabó Gabriella (Fidesz). Akik azóta már nem képviselők, de érintettek voltak a területen valamilyen szinten: Maksi József (Faluszépítő Egyesület), Scheiblinger Péter (Fidesz).

Ennek a folyamatnak lett „áldozata” a Tópark, az Érd-Biatorbágy-Sóskút felé lévő gyümölcsösök jelentős része, illetve más egyéb területek. Egy 2008-as Gáldi György (MSZP) képviselő általi előterjesztésből kiderül, hogy ez Törökbálint területének 26 %-a, összesen 780 hektár terület!

 

2007.06.28.-án lezajlott Testületi Ülésen a lakótelep ügyéről konkrétan tárgyalt akkor a Testület, amin jelen volt a befektető képviselője is  Litavszky Sándor és egy jogi képviselő is. Gyarmati Mihály (Fidesz) tájékoztatta a Képviselő Testület tagjait, hogy a TFKB felkéri a Hivatalt, hogy vizsgálja meg a Tükörhegy IV. TV-2 építési övezetben a változtatási tilalom bevezetésének lehetőségét. Dr. Szedlay Gyöngyi (MSZP, CIF) megállapította, hogy a 2002-es Településszerkezeti Tervben hordozott számtalan akna egyikébe léptek bele újfent. Addig, amíg az Önkormányzat megvizsgálja a saját jogi lehetőségeit, rövid időre rendeljenek el változtatási tilalmat, mert nem tartja valószínűnek, hogy 4 milliárdos kár fogja őket érni 2 hónapon belül. Addig, amíg az Önkormányzat megvizsgálja a saját jogi lehetőségeit, addig minden további nélkül van lehetőségük változtatási tilalmat elrendelni, ez nem okoz a tulajdonosoknak akkora érdeksérelmet. Annak is utána kéne számolni, hogy az ott megjelenő több ezer lakos mekkora érdeksérelmet okoz a településnek és mennyi kiadást. Ezt a két összeget kéne összehasonlítani és azután lehet érdemi döntést hozni. Gyarmati Mihály (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a TFKB csak egy vizsgálatot kezdeményezett, nem most kell dönteni arról, hogy visszasorolják-e a területet. Felhívja a figyelmet, hogy itt az ülésen hangzott el az az információ, miszerint a Tükörhegy IV. övezet plusz ötezer lakost jelent a település számára és tudomása szerint ez az információ a fejlesztőktől származik. Fontos tudni mindenkinek, különösen azoknak, akik megszavazták ennek a területnek az átsorolását és minősítését, hogy nyilván csak érdeksérelemmel lehet bármi változtatást elérni, de azzal is tisztában kell lenni, hogy a települési humán infrastruktúra összeomlásához is vezethet az, ha nem tudnak valami megfelelő megoldást találni. Az ülésen felszólalt Litavszky Sándor a befektetők nevében, és felhívta a figyelmet, hogy 4Mrd Forint értékű per lehet belőle, ha visszasorolják a területet. Ezután Keller László (MSZP) kérte, hogy szavazzanak arról, hogy a Képviselő Testületet felkéri a Hivatalt: készítsen egy tanulmányt arra vonatkozóan, hogy a TV-2 építési övezetben Tükörhegy IV. esetében a változtatási tilalom bevezetésének van-e lehetősége és ennek megtárgyalására felkéri a Jogi és Ügyrendi Bizottságot. A Testület 3 igen, 4 nem, 11 tartózkodással a javaslatot elutasította.

Azóta a beruházás megkapta az érvényes engedélyeket.

 

Miért kell megakadályozni, mi is a probléma ezzel a befektetéssel?

Dinamikus népességnövekedés

1980 és 2000 között a lélekszám 9400 fő körül volt Törökbálinton, ami 15-20 év alatt alig változott, így egy békésen fejlődő kistelepülés volt Budapest határában. Ez a tendencia többek között Tükörhegy átminősítésével és felparcellázásával teljesen megváltozott, a lélekszám 2000 környékén hirtelen átlépte a 10ezer főt, jelenleg 13ezer laknak Törökbálinton. Tükörhegy gyönyörű családi házas kiépülése önmagában 10-15% körüli népességnövekedést jelentett, az elmúlt évtized pedig összesen 30% népességnövekedést produkált a településnek.

A tervezett lakótelep 3-4000 lakó beköltözését vonja maga után, ami szintén legalább 30%-os növekedéssel járna a következő 5-10 évben. A 15-20 év alatti 60%-os népességnövekedés, amiben nem szerepel a település más részére történő letelepedés már önmagában megoldhatatlanul súlyos problémákhoz vezet.

 

 

 

 

 


 

 

Költségvetés

A Város már hosszú évek óta nehezen tudja kezelni az elmúlt évtized 30%-os népességnövekedését.

2008-ban az Önkormányzat zárszámadásában 5,33Mrd Ft összes bevétel, 5,29Mrd Ft összes kiadás szerepelt, 2009-ben pedig 5,7Mrd Ft összes bevétel, 5,5Mrd Ft összes kiadás. A 2010-es költségvetésben ezzel szemben már 6,8Mrd Ft összes bevétel, 8Mrd Ft összes kiadás szerepel, amiből 1,1Mrd hitelfelvétel, a régóta szükségessé vált iskolai és óvodai fejlesztésnek köszönhető. Kimondható, hogy az Önkormányzat hosszú lejáratú hitelek által eladósodik, csak azért, hogy az elmúlt 10 év túlzott fejlődését próbálja finanszírozni és a szükséges fejlesztések egy részét elvégezni.

Ha fenntartjuk a jelenleg növekedési ütemet, amit a lakótelep megépítése erősen felgyorsítana, akkor az akár az Önkormányzat csődjéhez is vezethetne. Ha ezt el akarja kerülni a Város, akkor a növekvő népesség miatt az emelkedő kiadásokat kompenzálva további területek ipari és gazdasági területté sorolásával növelnie kell a bevételeit, ami az élettér további romlásához, a kertvárosi jelleg teljes elvesztéséhez vezet.

 

Utak

Tükörhegyen nagyon sokat kellett várni, amíg minden utcán megtörtént a felső kopóréteg felvitele. A településrész első felparcellázása után a telkek értékesítését ugyanis a SIMEX Kft. végezte, majd az értékesítések végeztével, amikor már infrastruktúrafejlesztési kötelezettsége volt egyszer csak érdekes módon hirtelen csődbe ment. A megmaradt fejlesztéseket az Önkormányzatnak kellett befejezni, ami a szűkös költségvetés miatt nehezen ment. Tükörhegyről csak két úton lehet ki- és behajtani autóval. Volt egy harmadik út is a központ felé, de azt egy ott lakó képviselő az átmenő forgalomra panaszkodva lezáratta. A DEPÓ felé kivezető út közepén a vízelvezető rács fél éve be van szakadva, alig lehet kikerülni, de ez idáig senki nem törődött a dologgal egy jelzőoszlop kihelyezésén túl. A lakótelep építésével járó éveken át tartó teherautó forgalom teljesen tönkretenné. Az Önkormányzat pedig nem tudom, hogy miből finanszírozná a felújítását.

 

Forgalom, közlekedés, parkolás

A 3-4000 lakó beköltözése a jelenleg 1-1500 körüli lakóhoz figyelembe véve a tervezett 1350 parkoló számát hatalmas járműmennyiség növekedéshez vezet. Tükörhegy ki/be csak a két végén járható, ez a lakótelep a lenti, DEPÓ felőli részhez lett tervezve, ahonnan csak egy körforgalom vezet ki. Ráadásul egész Tükörhegynek a Budapest felé lévő kijárata ez. Reggel, amikor legtöbben Budapest irányába mennek dolgozni hatalmas dugók fognak kialakulni. A néhány ezer autóból csak 300 közlekedjen közel egy időben reggel, az 1,5km-es kocsisort fog eredményezni végig a telepen egészen a körforgalomig. Ezek az autók ott fognak pöfögni, ezzel is hozzájárulva az élhető kertvárosi élményhez. A parkolás további gond lesz, mert sok családnak 2 autója is van, így az 1350 parkoló biztosan nem lesz elég. A sorházas lakások már most nem tudnak parkolni a saját házuk előtt, mert nincs elég hely. Ezek az autók hol fognak parkolni? A feljebb lévő szomszédok háza előtt, hogy utána azok hazaérkezve ne találjanak magunknak helyet? Úgy fogunk körözni, mint Budapest belvárosában a háztömbök körül, hogy parkolóhelyet keressünk magunknak, mindezt egy Budapest melletti eddig zöldövezeti városkában?

 

Tömegközlekedés

Jelenleg csak a Raktárvárosi úton közlekedik BKV busz, az is a telep felső sarkánál áll csak meg. Mindkét járat nagyon ritkán jár, az egyik Budaörsre, a másik Budapestre megy. Az Önkormányzat százmilliókat fizet a BKV-nak. 300%-os járatsűrítést, illetve esetleg új megállót az Önkormányzat miből fogja finanszírozni.

 

Közbiztonság

Tükörhegyen sokáig nagyon rossz volt a közbiztonság. Rendszeresek voltak a betörések, autólopások, rendőrjárőrt meg nagyon hosszú ideig nem lehetett látni. Szerencsére mostanában időnkét igen. Ha beköltözik 4000 ember és tömött parkolók lesznek, az oda fogja vonzani a bűnözői rétegeket. Nem beszélve a lakótelepi összeverődött bandákról. A rendőrség felbővítése is nagy költségeket jelent majd.

 

Közmű, csatorna, víz, esővíz.

A jelenlegi ivóvíz és csatornarendszer is már bővítve lett, mert nem bírta a 30%-os népességnövekedésből származó terhelését. Volt olyan időszak, hogy nem lehetett este fürdeni, meg öntözni sem, mert nem volt víznyomás. Az Önkormányzat sokáig olyan tilalmi rendelettel kezelte a helyzetet, hogy csak 22-06 óra között lehetett öntözni, hogy legalább tisztálkodni lehessen este. Az újabb nagy lakóterhelés ismét ezt fogja eredményezni Tükörhegyen, csak sokkal nagyobb mértékben. Nem tudunk majd sem öntözni, sem tisztálkodni. Nem hiszem, hogy ilyennek kell lennie egy élhető kertvárosnak.

Mostanában az egyre nagyobb esőzések hatalmas károkat okoztak az utóbbi időben, az egész városban, de Tükörhegyen a nem elégséges esővíz elvezető árkoknak és illegális csatornabekötéseknek köszönhetően nagyon sok házat elöntött a víz. Ráadásul az a terület, ahová a lakótelep ki lett jelölve Tükörhegy legmélyebb pontja. A körforgalom melletti területen rendszeresen megáll a víz, egy természetes tavacskát alkot. Talán a befektető ezért tervezett oda a tervrajzokon egy tavat, mert tudta, hogy legalább a természetes utánpótlása meg lesz oldva. Csak azt nem tudom, hogy a lakótelepi lakók mit fognak szólni, amikor a mélygarázsba betörő víz autók százait fogja tönkretenni, mert a megfelelő esővíz elvezetése a területen nem megoldott.

 

Beépítettség

A 2001-es Településrendezési Terv úgy rendelkezett, hogy a Tükörhegy IV. ütem besorolását KEL-8 azonosítóval kell ellátni, hogy minél szellősebb, nagyobb telkű, alacsony beépítettségű terület alakulhasson ki. A törekvés teljesen megfelel egy élhető kertváros elvárásainak. Ebben a besorolásban a beépíthető magasság 5m, a telek mérete legalább 1200-1500m2, és a beépítettség nem lehet nagyobb 20%-nál. Szemben a korábban történt parcellázásokkal, ahol sokkal zsúfoltabb egységek jöttek létre. A Terv még azt is tartalmazta, hogy legalább 10.000m2 TV-2 besorolású is legyen, ami 8,5m magasságot, és 35% beépíthetőséget enged meg. Mondván szeretne az Önkormányzat iskolát, meg hasonló intézményeket. Ehhez képest a 2005-ös Szabályozási Terv már nem 10.000m2, hanem 100.000m2 TV-2 besorolású területet határozott meg. A KEL-8 besorolás értelmét vesztette, hiszen teljesen felesleges csak nagy, szellős telkű, alacsony beépítettségű családi házakat engedni ott, ahol az utca túloldalán négyemeletes lakótelepi házak vannak.

 

A település növekedéséből adódó már létező alapellátási fejlesztési feladatok

Az Önkormányzat megrendelésére a PESTTERV Kft. által készített 2010. januári Településfejlesztési Koncepció a következő fejlesztésekre hívja fel a Város vezetésének figyelmét:

·         A településrendezési vizsgálatok azt mutatják, hogy több alapfokú közintézmény vonatkozásában már most is hiányok tapasztalhatók, mely hiányok – további kapacitásbővítés nélkül - már a jelenlegi népességszám kismértékű növekedése esetén is fokozódnak.

·         A város bölcsődéje 60 férőhellyel rendelkezik. A szolgáltatás a kalkulált mintegy 150-180 férőhely csupán harmadát biztosító kapacitásokkal rendelkezik.

·         A 4 db óvoda összes kapacitását tekintve 504 férőhelyes. A pillanatnyilag szükséges összes kapacitásszám mintegy 510-600 férőhely lenne. Az intézmények összes kapacitása tehát a szükségestől - különösen a beköltözés miatt - elmarad.

·         A jelenleg működő saját temető területnagysága (a budaörsi temető nélkül) mintegy 29 hektár. A jelenleg szükséges összes területnagyság -hagyományos, koporsós temetkezés esetén- mintegy 52 hektár lenne. A meglévő kapacitás tehát nem elégséges. A temető bővítése megoldandó feladat lesz.

 

Ha Törökbálint és annak vezetése kihasználja a Város területtartalékát az mekkora fejlesztést igényel

Törökbálinton számos olyan potenciális fejlesztési tartalékterület létezik, amelyek megfelelő településrendezési és műszaki előkészítést követően felhasználhatóvá válnak újabb lakóterületek kialakítására. Az új területek igénybevétele, valamint az igénybevétel intenzitásának foka önkormányzati döntés nyomán a módosítás alatt álló településrendezési tervben rögzíthető. Az alábbi táblázat az egyes fejlesztési területek esetében alacsony, közepes, illetve magas beépítési intenzitás esetén várható többlet lakónépességet, illetve lakásszámokat mutatja be. A következő táblázat az alacsony és a legintenzívebb beépülés esetére mutatja be a kalkulálható többlet intézménykapacitás igényeket.

A számok nagyon elriasztóak, ha figyelembe vesszük a lakosság lélekszámának elmúlt időszakbeli exponenciális növekedését.

A jelenleg rendelkezésre álló közintézményi kapacitások, illetőleg a fentiekben vázolt két szélső (közepes és magas intenzitás esetén) népesség- és lakásszám növekedési értékek összehasonlítását az alábbi táblázatban mutatjuk be:

 

A fenti lélekszám növekedés hatalmas kiadásemelkedéssel jár együtt, ha a Város vezetése folytatja az eddigi településfejlesztési stratégiáját. A jelenlegi óvodai, iskolai férőhelyek többszörösére emelése az így is eladósodó, hitelekből finanszírozó város fizetésképtelenségéhez vezethet, mindeközben a lakói számára élhetetlen környezetet teremtve.

 

A fent említett szempontokat figyelembe véve a tükörhegyi lakótelep megépüléséből sem a lakosságnak, sem az Önkormányzatnak nem származik haszna, a projekt egy öngyilkos akció.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tukorhegy.blog.hu/api/trackback/id/tr432255298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gily 2010.08.31. 11:16:09

2010.augusztus 31-én 19.00 órakor tiltakozó tükörhegyi lakógyűlés a fentiek ellen!
Mindenki adja tovább minden tükörhegyi és törökbálinti ismerősének, aki nem szeretné, hogy az ott lévő ingatlanának értéke a borzalmas méretű lakótelep megépítése után több százalékkal csökkenjen! Miután tovább adta persze jöjjön is el!
Aláírásgyűjtés este 7-kor a törökbálinti művelődési központban!!!

Szőke Péter 2010.08.31. 11:58:34

Kedves gily!

Osztozom az aggodalmon, de jelenleg november közepéig aláírásgyűjtési moratórium van, így nem tudunk aláírást gyűjteni. Ellenben szeptember 1.-én összeül a Tükörhegyi Közéleti Egyesület elnöksége és az aznaptól érvényes új Önk. törvény 47§. (1c) pontja alapján aláírásgyűjtés nélkül kezdeményezi a helyi népszavazást.

gily 2010.08.31. 12:42:57

Kedves Szőke Péter!

Várjuk Önt is este 7-kor erre a lakógyűlésre, és köszönettel fogadnánk, ha ismertetné szélesebb körben is, hogy milyen esélyes jogi lépéseket tehetünk az ügy érdekében.

Szőke Péter 2010.08.31. 13:02:57

Kedves gily!

7 órakor Turai István polgármester úrnál lesz egy újabb, második megbeszélés a Tükörhegyi Közéleti Egyesület elnöksége illetve néhány prominens személyiség, továbbá jómagam személyében erről az egész felháborító dologról. Amint vége feltétlenül megyek a lakógyűlésre.

gily 2010.08.31. 13:41:05

Kedves Szőke Péter!

Kérem, hogy tájékoztasson ennek kimeneteléről ezen a felületen.
A lakók figyelmét is felhívom a blog elérhetőségére, hogy ők is értesülhessenek a fejleményekről.

Szőke Péter 2010.08.31. 14:54:31

Kedves gily!

Természetesen mindenről részletes tájékoztatás lesz. Ez a blog is ezért született. Számomra ez a legfontosabb szempont a lakótelep megakadályozása érdekében, és ennek hiánya háborít fel a mutyizás mellett a leginkább.

Remélem meg fogjuk találni a legjobb módját, hogy legszélesebb körben és legteljesebb információval legyen informálva a lakosság.

elCaro 2010.09.01. 23:04:20

Utánanéztem az ügyfél fogalmának:

E megfogalmazás alapján a Ket. 15. § (2) bekezdése az ügyféli jogállást automatikusan magától értetődően más tények értékelése nélkül biztosítja a hatásterületen lévő valamennyi ingatlantulajdonos számára.

A hatásterület lehatárolásához azonban nem nyújt fogódzót, jóllehet nemcsak a szomszéd ingatlan tulajdonosa tiltakozhat egy tervezett beruházás ellen.
A 15. § (2) bekezdés alapján az ügyféli érintettség határait a hatásterület kifejezés határolja le, a bírói gyakorlat pedig nehezen támaszt szempontokat ennek értelmezéséhez. A Ket. 172. § e./ pontja az értelmező rendelkezések körében a hatásterületet a következőképpen fogalmazza meg. Magyar Köztársaság területén fekvő jogszabályban meghatározott módon megállapított földrajzi terület, amelyre a tervezett létesítmény vagy tevékenység rendes üzemvitel mellett folyamatosan, vagy rendszeresen számottevő mértékű hátrányos fizikai hatást pld. árnyékolást, zajterhelést, légszennyezést gyakorol. A fogalommagyarázat szerint a hatásterület lehet szakhatósági kompetencia, vagy akár mérlegelési jogkörben értékelendő döntés is, de pld. a Ket. 172. § e./pontos felsorolásában az árnyékolás számottevő mértékű fizikai hatásként jelenik meg, ugyanakkor a kilátás a kialakult építésügyi gyakorlat szerint e fogalomba nem illeszthető; szükséges lenne a hatásterület lehatárolásához a bírói gyakorlat számára valamilyen szempontrendszer kidolgozása.

elCaro 2010.09.01. 23:09:59

Több info:
www.rexinfo.hu/jogiprogram/news_34.html

"A rendelkezéseket összegezve kis túlzással megállapíthatjuk, hogy azokban az ügyekben amelyeket valamilyen jogszabály (helyi rendelet) nem tesz kivétellé, ügyfél lesz mindenki aki annak érzi magát.

109. § (1) Az ügyfél a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával"
süti beállítások módosítása