Véletlen információ folytán mélyen felháborodva szereztem tudomást egy súlyosan aggasztó ügyről. Információ hiányában nyomozásba kezdtem, majd a következő dolgok derültek ki. Egy 2005-ben készült szabályozási terv szerint Törökbálint Tükörhegy településrészén az alsó DEPÓ melletti terület „Településközpont Vegyesterület” övezetként lett átsorolva. Kiderült, hogy sok tulajdonostól minden földet felvásárolva a terület a Substantia Kft. (SBI leánycég – több nagy beruházás) tulajdonába került, amely 2008-as tervek alapján a területen 1240 lakásos lakótelepet készül építeni. Az említett cég mögött egy izraeli befektető áll (Zvi Frank), aki már kész látványtervekkel hirdeti cége honlapján leendő befektetését.

Mi ezzel a probléma?

Ez a beruházás semmilyen mértékben nem illeszkedik Törökbálint kertvárosi, zöldövezeti formájába. Csatoltam egy képet Törökbálint lakosságának változásáról, amin jól látszik, hogy Tükörhegy egy szép és csendes kertvárosi településrész felépülése kb. 10-15%-os igen dinamikus népességnövekedést okozott a múlt évtizedben, ami miatt a törökbálinti őslakosok Tükörhegyet Törökbálint tumorjának kezdték titulálni (a diagram meredekségét tekintve nem ok nélkül).

Törökbálinton sokan emlékeznek még rá, hogy ez a 10-15%-os népességnövekedés nem lett megfelelő infrastrukturális fejlesztéssel támogatva, hiszen sokáig vízhálózati problémák voltak, bölcsődei és óvodai elhelyezési problémák a mai napig is vannak, hiszen hatalmas a túljelentkezés. A mostani koncepciótlan, telekspekulációkon alapuló infrastruktúra fejlesztés nélküli beruházás hatalmas problémákat vetít előre, amit részletes tanulmány hiányában jelenleg nem lehet mélységeiben felmérni, de e nélkül is felmerül jó néhány nyilvánvaló. Csak hogy néhányat említsek:

  •  Az 1240 lakás azt jelenti, hogy legalább 2-2500 felnőtt és a magyar átlagot számolva legalább 1-1500 gyermek (10 pár 13 gyerek) költözik be néhány év leforgása alatt. Ez a jelenlegi kb. 13ezres lélekszámot tekintve 30%-os népességnövekedést jelent. Kiskorú gyermekek lélekszámát tekintve több iskola, óvoda és bölcsőde építése is szükséges ezzel egy időben, ami már eleve régóta probléma.
  • Tükörhegyet két úton lehet megközelíteni autóval, belső utcái lakó- és pihenőövezetnek vannak nyilvánítva, ha csak a beruházás tervezett parkolóinak számát tekintjük, akkor a jelenlegi néhányszáz autóból további 1350 lesz, ami közlekedési problémákat fog okozni. Megépült az új körforgalom, de mindezek után hogy fog az elbírni reggelente + 1250, de mivel többen két kocsival is rendelkeznek akár 1600 – 2000 autót is. 500 autó egymás után állva már 2 km-es sort jelent. A sorházas lakások már most nem tudnak parkolni a saját házuk előtt, mert nincs elég hely. Ezek az autók hol fognak parkolni? Egymás tetején, vagy a feljebb lévő szomszédok háza előtt, hogy utána azok hazaérkezve ne találjanak magunknak helyet? Úgy fogunk körözni, mint Budapest belvárosában a háztömbök körül, hogy parkolóhelyet keressünk magunknak, mindezt egy Budapest melleti eddig zöldövezeti városkában?
  • A tükörhegyi tömegközlekedés a jelenlegi szinten is problémás, nem számítva 3-4000 ember további beköltözését.
  • A csatorna és vízellátás jelen helyzetben is aggályos, még 1240 lakás ilyen tekintetben mit fog jelenteni?
  • 2010 februárban publikált Településfejlesztési Koncepcióból kiragadott néhány számítás megdöbbentő adatokat tartalmaz, ami hatalmas és finanszírozhatatlan fejlesztéseket fog róni Törökbálintra.

 

Mi is az ügy háttere?

2001. évben megkezdődött a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény (BATrT) előkészítése, amit leginkább a Főváros sürgetett. Ez a szabályozás 80 Budapest melletti települést érintett. A települések többsége tiltakozott a törvény tervezete ellen, mert az Budapest javára és a többi település rovására korlátozni akarta a kisebb települések fejlesztési elképzeléseit. Budapest zöld felületét saját területe helyett az agglomeráció településein akarta biztosítani a gazdasági fejlesztés szigorú korlátozásával. Az érintett települések vezetői pedig felismerték, hogy ez a földterületek kiárusításának és átsorolásának kemény szigorítását jelenti. A törvény előírta volna, hogy a helyi rendeleteket hozzá kell igazítani a törvényhez. Balsay István (Fidesz) a visszamenőleges korlátozás tilalmára hivatkozva a 80 település érdekében javasolta, hogy a módosítás ne legyen kötelező, ha az korábban építési övezetté sorolt terület átminősítésével járna. Az Országgyűlés Területfejlesztési Bizottsága 2005. május 10-én módosító javaslatot nyújtott be a még el nem fogadott törvényhez. Az Országgyűlés elfogadta a módosító javaslatokat, majd 2005. június 6-án a törvényt is elfogadták. A törvényt 2005. június 28-án hirdették ki és 2005. szeptember 1-jén lépett hatályba. Az akkori törökbálinti városvezetés élen Turai Istvánnal (Fidesz) felismerték a „problémát”, így a területek átsorolgatását törvényessé téve a településszerkezeti tervmódosításokat a törvény hatályba lépése előtt megtették, így a törökbálinti vezetés mentesült a szigorodó szabályok alól. Ennek köszönhetjük, hogy többek között 2005-ben lett átsorolva a Tükörhegy IV. ütemének jelentős része TV-2 területté. Ennek a folyamatnak lett „áldozata” a Tó-park, az Érd-Biatorbágy-Sóskút felé lévő gyümölcsösök jelentős része, illetve más egyéb területek. Egy 2008-as Gáldi György (MSZP) képviselő általi előterjesztésből kiderül, hogy ez Törökbálint területének 26 %-a, összesen 780 hektár terület! A Képviselő Testület határozataiból, a testületi ülések jegyzőkönyveiből kijelenthető, hogy csak a 2006-2008-as rövidített Keller László (MSZP) polgármester által vezetett időszakban volt némi érdemi szándék a folyamatok megállítására a Testület néhány tagjától, de az azt megelőző és azt követő időszak a teljes kiárusítás koncepciótlan önérdekű időszaka.

A Törökbálinti Újságban készült riportban Schuchmann Péter, a törökbálinti területfejlesztési koncepció munkaanyagát kidolgozó PESTTERV Kft. ügyvezető igazgatója a következőket nyilatkozta 2009-ben:

A rendszerváltozás utáni időszak első településrendezési terveit még a Műhely Rt. készítette, a Tükörhegy I. és az autópálya melletti bevásárlóközpont településszerkezeti és szabályozási tervbe illesztését ők végezték. Az első két szabadon választott képviselő-testület erőteljesen fejlődéspárti volt, annak a korlátozására szerveződött az a helyi egyesület, amelynek képviselői azt követően bekerültek a testületbe és ők egy mérsékeltebb, visszafogottabb dinamikájú növekedést támogattak. Ennek volt Turai polgármester úr a vezetője és abban az időszakban nagyon erős támogatottsága volt ebben a mérsékeltebb dinamikájú fejlesztésben. Azután ebben voltak változások és kilengések – mindezt csak azért említem, mert elég régen foglalkozunk Törökbálinttal.

Ez igen, ugyebár a fenti diagramon  is nagyon jól látszik és a leírtakból is tisztán kiolvasható az 1998 óta tartó visszafogott dinamikájú növekedés.

Az egészen botrányos ügy, az arcátlanul elmutyizott területek, és Törökbálint fenntartható fejlődése, élhető jövője miatt kérünk minden törökbálinti lakost, hogy támogassa tiltakozásunkat!

A bejegyzés trackback címe:

https://tukorhegy.blog.hu/api/trackback/id/tr652251065

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.