Látványtervek készültek a leendő lakótelepről, ami közel 100 méter hosszú épületekkel 650 méter szélességben épülne bele a vidék kertvárosias látványába. A képek minden irányból, különféle távolságokból lettek készítve. A képre kattintással a nagyobb felbontás is elérhető.

Törökbálint fejlődése képekben, ami ezek után méltón megérdemli majd a városi rangot...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Ezúton értesítünk minden meghívottat, hogy a lakossági fórum november 8.-án nem kerül megrendezésre. November 2.-án a Tükörhegyi Közéleti Egyesület elnökségi tagjai Turai István polgármester úr és Elek Sándor alpolgármester úr jelenlétével tárgyalást folytatott a Shikun&Binui 6 képviselőjével, akik között volt Zvi Frank igazgató is. A megbeszélés egy kompromisszumos megoldás megkeresésének lehetősége miatt került megrendezésre, ahol elhangzottak a lakosság és a befektető álláspontjai egyaránt. Sajnos kompromisszumos megoldás nem született, mert az Egyesület által megemlített javaslatokat a beruházó gazdasági szempontokra hivatkozva nem fogadta el, így a lakossági fórumnak jelen helyzetben nincs relevanciája.
 
Szőke Péter
elnök

Tükörhegyi Közéleti Egyesület 

 

 A demonstráció autós felvonulással kezdődött, autók százai álltak a beruházó által építeni kívánt lakótelep melletti útszakaszon. Ez a településrésznek Budapest irányába kivezető útja. A sok száz autó látványosan demonstrálta, hogy milyen az, amikor egy hétköznapi reggelen a Főváros felé indulnak a dolgozni vágyók. Nem 1000-1500 gépkocsiról van szó, amennyit a lakótelep generálni fog a jövőben, hanem „csak” néhány százról. Az autósor a következő TV2 – Tények riportban jól megfigyelhető:

 

A demonstráció a város központjában gyalogosan folytatódott. Sajnos az időjárás nagyon kedvezőtlen volt, ennek ellenére nagyon sokan voltunk. A tömeg a Városházához sétált, ahol beszédek hangzottak el, melyek végén a következő petíció került átadásra Turai István Polgármester úr részére, amit a helyszínen több százan írtak alá:

 

PETÍCIÓ Törökbálint Város Polgármestere és Képviselő-testülete részére

 

Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Önkormányzati Képviselők!

Nagyra értékeljük valamennyi Törökbálint érdekében hozott döntésüket, a város megfelelő működtetésének szándékát. Úgy érezzük azonban, hogy több ponton számunkra elfogadhatatlan irányba halad településünk fejlődése. 

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Törökbálint zöld területeinek rovására újabb és újabb lakó, és gazdasági területek kerülnek kialakításra.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Törökbálint képviselő-testülete az elmúlt tíz évben minden középtávú hatás mérlegelése nélkül több mint 300 hektár átsorolásával jelentősen megnövelte a település lakó és gazdasági területét, amihez erdőt és mezőgazdasági területeket áldozott fel.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a növekedés következményeivel nem számoltak: a szükséges közintézményeket és közszolgáltatásokat nem tervezték meg és nem biztosítottak sem területet, sem az anyagi forrásokat.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Törökbálint Önkormányzata évek óta szakértők által elismerten törvénysértő településszerkezeti, illetve szabályozási tervet tart hatályban a Tópark és a település Natura 2000 besorolású területén.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a területátsorolásoknál a képviselő-testület a magántulajdonosok érdekeit a település érdekei elé helyezte.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a tervszerűtlen lakosságszám-növekedés miatt az oktatási intézmények már ma sem képesek befogadni gyermekeinket.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy mindezek miatt ma, az ország egyik leggazdagabb településéből egy eladósodott, súlyos adósságokat felhalmozott várossá váltunk - döntő részben az elmúlt két és fél évben.

Követeljük, hogy az Önkormányzat vizsgálja felül eddigi településfejlesztési politikáját és az átsorolások helyett a már beépített területek minőségi fejlesztésére szánja meglévő forrásait.

Követeljük, hogy a képviselő-testület környezeti szakértők bevonásával vizsgálja felül eddigi területi döntéseit és vonja vissza azokat a káros hatású döntéseket, amelyek még a város pénzügyi biztonságának veszélyeztetése nélkül visszavonhatóak, vagy legalább azok végrehajtását függessze fel.

Követeljük, hogy a Tópark és a Natura 2000 területek esetében állítsák helyre a törvényes állapotokat.

Követeljük, hogy a megfelelő közintézményi és közszolgáltatási hálózat kiépítéséig a város hirdessen moratóriumot a további jelentős lakosságszám-növekedést hozó beruházásokra.

Követeljük, hogy a jelentős mértékű új beépítéseknél az Önkormányzat ne csak a beruházás közvetlen telekszomszédjait helyezze automatikusan ügyfél státuszba az építési engedély elbírálása előtt, hanem a nagyobb helyi civil szervezeteket is, hogy az említett beruházások civil lakossági kontroll alá is kerülhessenek.

Követeljük, hogy a jelentős mértékű új beépítéseknél az Önkormányzat szabja az építési engedély feltételéül, hogy a beruházó finanszírozza az új terület közintézményeit és közszolgáltatásait és ellenőrizze a feltételek teljesülését a használatbavételi
engedély kiadása előtt.

Követeljük, hogy a közösség pénzét ellenőrzötten, tervezetten és kellően megalapozott módon költsék, ne több százmilliós pótmunkáztatással, illetve pályázat nélkül, rohamtempóban döntve sok tíz millió forintos megrendelésekről.

Követeljük, hogy a települést övező és a városon belüli zöldterületekre, mezőgazdasági területekre hirdessenek átsorolási tilalmat.

Törökbálint, 2010. szeptember 26.

 

Tükörhegyi Közéleti Egyesület

Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület

Civil Fórum

Sasadi Sporthorgász Egyesület

Törökbálinti Városszépítő Egyesület

 

 Az alábbi levelet az MSZP törökbálinti szervezetének elnökségétől kaptam, melyben helyreigazítást kérnek.

 

Tisztelt Szőke Péter Úr!

 

 Az MSZP Törökbálinti Szervezete  álláspontja szerint  a mai  (2010.09.26.)  demonstráción elhangzott beszédek némely mondata alkalmas arra, hogy az MSZP képviselőit és képviselőjelöltjeit összemossa azokkal akik a vitatott átminősítéseket megszavazták. 

Ezért fontosnak tarjuk, hogy a tükörhegy.blog.hu-n hozzák nyilvánosságra  alábbi  helyreigazítási kérésünket és a testületi jegyzőkönyvek ide vágó részeit, különös tekintettel a név szerinti szavazásokra.

 

Helyreigazítás 

 

A beszédekben elhangzottakkal ellentétben az MSZP nem támogatja a felelőtlen átminősítéseket és az utóbbi években a  www.torokbalint.hu-n elérhető jegyzőkönyvek alapján ellenőrizhetően ellenezte azokat.

Az MSZP Törökbálinti Szervezetének jelenlegi jelöltjei a visszahívhatóság vállalása mellett garanciát vállaltak arra, hogy a jövőben semmilyen felelőtlen átminősítést nem támogatnak és minden lehetséges eszközzel fellépnek ezek ellen.

  

Köszönettel:

Mszp városi szervezet elnöksége

 

 A szeptember 26.-án megrendezésre kerülő demonstrációra meghívtuk Turai István polgármester urat, illetve az összes képviselőt, mert szeretnénk átadni egy petíciót:

 

Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Önkormányzati Képviselők!

 Szeptember 26.-án vasárnap 15 órakor békés demonstrációt tartunk Törökbálint élhetőségét tönkretevő nagyarányú beépítések ellen, a felelőtlen és kétes tisztaságú terület-átsorolások ellen, illetve zöldterületeink és fáink eltüntetése ellen. A demonstráció végén egy petíciót szeretnénk Önöknek átadni, ezért ezúton szeretnénk Önöket meghívni szeptember 26.-án 15:45-re a Városháza elé.

 

Tisztelettel,

Tükörhegyi Közéleti Egyesület

Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület

Civil Fórum

Sasadi Sporthorgász Egyesület

Munkácsy Mihály Nyugdíjas Klub

Törökbálinti Városszépítő Egyesület

 

Polgármester úr elfogatta meghívási kérésünket:

 

Tisztelt Szőke Péter úr,

 

köszönöm a tájékoztatását, várom Önt a Városházán a jelzett időpontban.

 

Üdvözlettel:

 

Turai István

polgármester

 

 

 

 

 

Szeptember 26-án vasárnap, 15.00 órakor

 

BÉKÉS DEMONSTRÁCIÓT

szervezünk

 

-      Törökbálint élhetőségét tönkretevő nagyarányú beépítések ellen

-      a felelőtlen és kétes tisztaságú területátsorolások ellen és

-      a zöldterületeink és fáink eltűntetése ellen

 

ÖN VALÓBAN TUDJA, HOGY MI FOLYIK ITT?

Kérjük, olvassa el a részleteket is!

 

Várunk felnőtteket és gyerekeket egyaránt! Kérjük, hozzanak magukkal egy gyertyát, amelyet közösen meggyújtunk a Törökbálinton kivágott fákért! „Szeptember-fa” állítás.

Találkozó:

 a CBA előtt,

 ahonnan a Városháza elé sétálunk és ahol petíció aláírás és átadás lesz.



Tükörhegyi Közéleti Egyesület

Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület

Civil Fórum

Sasadi Sporthorgász Egyesület

Munkácsy Mihály Nyugdíjas Klub

Törökbálinti Városszépítő Egyesület

 

 

 

 

 

 

Miért elfogadhatatlan a további nagyarányú beépítés?

Sokan úgy gondolják, város lettünk, a lakótelepek építése, a további népességnövekedés ezzel együtt jár. Ez tévedés! Hogy a városban hova és mit lehet építeni az a helyi képviselő-testület döntötte, dönti el.


   A Tükörhegy IV. területéről 2001-ben még úgy gondolkodtak – vagy csak arról beszéltek? – hogy ezen a részen családi házakat lehet építeni. Mindössze tízezer négyzetméter területet minősítettek településközpont vegyes besorolásba, ahova óvodát, iskolát, esetleg a lakosságot kiszolgáló üzleteket lehet építeni. Ezzel szemben mi történt? Az elmúlt években a 35 hektáros terület közel egyharmada kapott olyan övezeti besorolást, ami lehetővé teszi egy több mint ezer lakásos lakótelep felépítését, természetesen a terület maradék kétharmadán max. kétlakásos családi házak épülhetnek. A családi házas övezet egy részén már házak állnak, a lakótelep fél éve jogerős építési engedéllyel rendelkezik, a régészeti feltárásokat követően kezdődhet az építkezés.

   A Napliget lakópark 2001-ben kapott üdülőövezeti besorolást. Az akkor még Nemax területként elhíresült 16 hektáron azonnal letarolták a védett növényeket, aztán évekig nem történt semmi. A tulajdonosváltást követően megjelent az új igény is: legyen lakóövezet a várostól szigetszerűen elkülönülő, a Mechanikai Művek közelében fekvő terület. Döntéshozónk igent mondtak erre is, csak éppen a belterületbe vonásról feledkeztek meg. Ne legyenek kétségeink, pótolni fogják!

   A Tópark területén egy újabb város is épülhet, sok-sok lakással, bevásárló utcákkal, irodákkal. A biatorbágyi oldalon már megkezdődött az építkezés, a törökbálinti tó környéke még azért nem épülhetett be, mert a helyi képviselő-testület több mint három éve nem tud az illetékes szakhatóságok számára is elfogadható szabályozási tervet elfogadni.

Ha ezek a beépítések megvalósulnak nagyon szerény becslések szerint is meghaladja a város lakónak száma a húszezret és ezzel még nincs vége a beépítési láznak. A Rudák-telep feletti négyhektáros erdőből először üdülőterület, majd lakóövezet lett, közvetlenül Érd mellett, távol Törökbálint lakott részétől szintén lakóterületi besorolást kapott egy addig mezőgazdasági művelésű terület. A Ráczugban nemrégiben egy 200 hektáros gyümölcsöst tarolt le a tulajdonos, a helyi képviselők kötelezettséget vállaltak a terület gazdasági-kereskedelmi övezetbe sorolására. Tették mindezt úgy, hogy a 2001-ben ilyen besorolást kapott területek jelentős részén ma még csak a parlagfű virágzik.

Miért rossz a városnak – nekünk – az ésszerű korlátok nélküli lakosságszám növekedés?

  Mert a város működtetésének, fejlesztési lehetőségeinek színvonalát alapvetően az egy lakosra jutó felhasználható pénzforrás határozza meg! A Tükörhegy IV. „lakótelepesítése” nem csak a szomszédban lakó tükörhegyieknek elfogadhatatlan, hanem a város régi részén lakók érdekeit is sérti, mert a terület humán infrastruktúrájának biztosítása a város kötelessége. Egy bizonyos statisztika szerint Törökbálint az ország ötödik leggazdagabb települése. Ennek ellenére a város jelenlegi adósságállománya 4 milliárd Ft körüli. Az elkövetkező 8 évben évente, 1,4 milliárd Ft a most épülő új iskola ára. 60 bölcsődei férőhely jut 4 – 500 kisgyerekre, a városi legenda szerint már a fogantatás pillanatában érdemes a gyereket beíratni az intézménybe. Az óvodákban sem sokkal jobb a helyzet, a max. 25 fős csoportlétszámok helyett jó esetben 30 gyerekkel foglalkoznak az óvónők, úgy, hogy a lebontásra ítélt régi Bóbita Óvodában is 4 csoportot indítottak. A felnőtt orvosi rendelő már régen felújításra szorul, város úthálózata a jelenlegi terhelést is alig bírja és a sort csak folytatni lehetne…

Mi, a város régi részén és a Tükörhegyen élők egy olyan kertvárosban szeretnénk élni, ahol a fejlődés nem a lakosok számának növekedését, hanem valóban az élhető Törökbálintot jelenti. Ahol büntetlenül nem lehet erdőket, ligeteket, zöldterületek a „fejlődés” jegyében eltüntetni.

 

 Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér! - tartja a közmondás, de mi van akkor, ha nekünk az nem elég? Van egy jó recept, amit Törökbálint Képviselő Testületétől tanultam. Hogyan csináljunk egy 8,5 méteres kétemeletes házból 12,5 méteres négyemeleteset, ha kicsit lejt a telkünk? Nézzük meg!

 

Adott egy rendelet:

18./2001.(IX.18.) ÖK. rendelete

Törökbálint Nagyközség Építési Szabályzatáról

Így szól a megfelelő rész:

8.§ (7) - Ahol az építési helyen belül a telek, építési telek hossz- vagy keresztirányú átlagos lejtése eléri a 10%-ot, a tárgyi övezetre megadott engedélyezhető építménymagasság értéke legfeljebb 10%-kal megnövelhető.

Adott egy terület besoroláshoz megengedett magasság: 8,5 méter

Ez nekünk nagyon kevés, ezért megfelelően motiváljuk a Képviselő Testületet, hogy módosítsa az építési szabályzatot a következő módon:

21./2005.(IX.23.) ÖK. rendelete

2.§ - A TÉSZ 8. § (7) bekezdése az alábbiakkal egészül ki: "kivéve a Tükörhegy IV. területen, ahol az egyes építési övezetek előírásai által megadott legnagyobb építménymagasság, amennyiben a telken kijelölt építési helyen belül, 5 % feletti természetes tereplejtés található, minden további, 5 % feletti 1 lejtés %-ra esően, 20 cm-rel növelhető."

Na jó, de ettől miért lesz 12,5 méterünk? Mi változott?

      1.   Nem kell, hogy a teljes telken legyen a lejtés, elég csak az építési helyen belül.

      2.   Nem kell 10%-ot lejtenie, elég 5%-ot.

      3.   Nem csak 10%-al emelhető a magasság (max. 85 cm), hanem %-onként 20cm-el.

Jó, ezt értem, de hogyan lesz ebből 12,5 méter?

Egy kis geometriát még alkalmazzunk, amit általános iskolában tanultunk:

Van egy 10%-os lejtésű területünk, ábrázoljuk ezt most egy háromszöggel (nem arányosak a szögek, csak szemléltetés).

 

 

 

 

 

Túrjuk le a földet a házak helyéről vízszintesre, a letúrt földet toljuk a két épület közé, majd építsünk rá két házat. Nos, észreveszünk valami furcsát az ábrán?

 

 

 

 

 

Mintha a két ház között meredekebb lenne a lejtés az előző művelet miatt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  

 

 

 

 

Bizony meredekebb! Kb. 25%-os lejtésű lett az a kis rész az eredeti 10%-os helyett.

Mi ennek a jelentősége? Vizsgáljuk meg a 2005-ös rendeletben előrtakhoz teljesültek-e a feltételek, és milyen eredményünk származott:

      1. Kijelölt építési helyen belül van 5% lejtésünk? – IGEN

      2. Mennyi az 5% feletti százalékrész?   25% - 5% = 20%

      3. %-onként 20 cm, az mennyi?   20 x 20 cm = 400 cm = 4 m

A számításunk eredményeként kijött, hogy a rendelet további 4 m beépítési magasságot engedélyez. Mennyi lett a megengedett építmény magasság így? 8,5 m + 4 m = 12,5 m

 

Ez érdekes, ezek után engem nehezen tudnak arról meggyőzni, hogy az Önkormányzat nem akart Tükörhegyre négyemeletes lakótelepi házakat.

 

Ha megnézzük a beruházó látványterveit, akkor azon felfedezhetjük az előbb vázolt megoldásokat.

 

 

 

 

 

 A beruházó helyesbítést kért, arra hivatkozva, hogy a Napligethez nincs közük. A Garden Ville Kamaraerdő budaörsi projekt.

A cég honlapján található térkép az érintett területre mutat. A két terület egymás mellett van a Mechanikai művek felett.

 Szeptember 9.-én városunk Képviselő Testülete újabb hatalmas üzletet szándékozik kötni. Sokan jól fognak járni, csak mi Törökbálint lakosai nem fogunk, bár egy vízvezeték mit meg nem ér. Nem elég, hogy Tükörhegyen engedélyeztek egy 1040 lakásos lakótelep építését az izraeli Shikun&Binui befektetőcégnek, az említett napon belterületbe szándékoznak sorolni a Napliget lakóparknak kiszemelt területet is. A Napliget kanyargós története is hosszú időre nyúlik vissza. Az Önkormányzat 80 millió értékű közműfejlesztésért cserébe 16 hektárnyi területet szándékozik szeptember 9.-én belterületbe vonni.

Milyen érdekes...

Tisztelt Testület, miattunk kár rendkívüli üléseket rendezni, hiszen az eredmény már eldőltnek tűnik. Elég, ha kihirdetik az eredményét szavazás nélkül. Igaz az nem lenne jogszerű és demokratikus, ez viszont nem etikus és felháborító. Tudom, ez utóbbiak egyike sem jogi kategória, de ne felejtsék el, hogy Városunk lakosai hamarosan döntenek az Önök elmúlt időszakban véghezvitt teljesítményéről.

Szőke Péter 2010.09.01. 04:39

Hadüzenet

 

 Augusztus 19.-én történt megbeszélésünkön egy újabb találkozó lett kitűzve Turai István polgármester úrral a helyzet megoldására, ami augusztus 31.-én este 7 órakor létrejött. A megbeszélésre egy hirtelen szerveződött lakossági kezdeményezés következtében csatlakozott hozzánk még kb. 60 ember. Az ülésen elhangzottak hangrögzítésre kerültek minden jelenlévő szóbeli beleegyezése után. A hangfelvétel ide kattintva meghallgatható.

 

A spontán lakógyűlésnek a következő eredménye született:

 

Ezennel tájékoztatjuk a befektetők, és minden az ügyben negatívan érintett képviselőt és személyt, hogy mi, Törökbálint lakossága a beruházással szemben

 

HADAT ÜZENÜNK!

 

Minden lehetséges eszközt be fogunk vetni, hogy megállítsuk a beruházást, továbbá a felelősök felelősségre vonása is megtörténjen.

 

 Közelegnek az önkormányzati választások, mindenki gőzerővel kampányol, mindeközben Törökbálint gyönyörű, kertvárosi részén, Tükörhegyen egy nemrég felparcellázott területen a régészek hevesen kutatnak valami fellelhető archeológiai kincs után, mint éhes hajléktalan a Moszkva téri sárga kukában. Ekkor, mint egy hirtelen villámcsapás ezt az élhető kertvárosi idillt megzavarja egy kósza, ámde annál aggasztóbb hír: Az említett területen egy 1240 lakásos lakótelepet akarnak építeni. Mennyit? Kicsoda? Ki engedte ezt meg? Eddig miért nem tudtunk erről? Záporoznak a kérdések. Ahogy a hír terjed, a lakók egymást kérdezve próbálnak valami biztató információhoz jutni, hátha kacsa, ez nem lehet igaz. Többen a Tükörhegyi Közéleti Egyesület elnökségéhez fordulunk, akik már a tízéves fennállásuk óta oly sokszor kiálltak a tükörhegyi érdekekért, emberekért. A hír őket is sokkolja, nem nagyon tudnak az ügyről semmit. Azonnali időpontot kér Dr. Csepregi András az Egyesület elnöke Turai István polgármestertől, hogy a helyzetről hivatalos tájékoztatást kaphassunk. A találkozón sok kérdés felmerül, a polgármester úr a hírt megerősíti, hozzátéve, hogy nem 1240, hanem valamivel több, mint 1000 lakásról van szó, amire a befektető már fél éve érvényes építési engedéllyel rendelkezik, csak meg kell várni, amíg a kötelező régészeti munkák befejeződnek. Sajnos az Önkormányzat már nem tud érdemben tenni semmit a beruházás ellen. A felháborodás hatalmas, hogy lehet az, hogy eddig erről senki nem tájékoztatta széleskörűen a nyilvánosságot. Egy ekkora beruházás esetén egy ilyen területen ez a minimum elvárás lenne. A Tükörhegyi Közéleti Egyesület elnökségével arra a megállapodásra jutunk, hogy ha az Önkormányzat nem tud, vagy nem akar fellépni az érdekünkben, akkor nekünk kell élni a törvény adta jogainkkal és helyi népszavazással, aminek eredménye kötelező érvényű a Képviselő Testületre nézve, meg kell akadályozni ezt a befektetést.

 

Mit érdemes tudni a beruházásról?

A durván 10 hektáros terület a Substantia Kft. tulajdonában van, ami mögött Zvi Frank izraeli befektető áll, aki cége (Shikun & Binui R.E.D.) honlapján már látványtervekkel hirdeti a lakásokat. A lakótelepi épületek a tervek szerint 7 tömbben helyezkednek el, egy tömb átlagosan kb. 100 lakással, de van 290 és 420 lakású tömb is. Az épületekhez összesen 1350 parkolóhely tartozik. A 7 nagy tömbben 44m2-es és 55m2-es lakások lesznek kialakítva. A lakások mellé kereskedelmi egységek és egy óvoda van tervezve.

 

Hogy juthatott idáig, az átminősítési folyamat és háttere

2000 tavaszán a lakosság és a képviselőtestület egyetértésben fogadta el a rendezési tervet. Bár a Kerekdomb Egyesület és a helyi MIÉP népi kezdeményezés formájában 2000 aláírást gyűjtött ellene. A sok érvénytelen (rossz személyi szám stb.) aláírás miatt a kezdeményezés elhalt. 2001. évben viszont megkezdődött a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény (BATrT) előkészítése, amit leginkább a Főváros sürgetett. Ez a szabályozás 80 Budapest melletti települést érintett. A települések többsége tiltakozott a törvény tervezete ellen, mert az Budapest javára és a többi település rovására korlátozni akarta a kisebb települések fejlesztési elképzeléseit. Budapest zöld felületét saját területe helyett az agglomeráció településein akarta biztosítani a gazdasági fejlesztés szigorú korlátozásával. Az érintett települések vezetői pedig felismerték, hogy ez a földterületek kiárusításának és átsorolásának kemény szigorítását jelenti. A törvény előírta volna, hogy a helyi rendeleteket hozzá kell igazítani a törvényhez. Balsay István (Fidesz) a visszamenőleges korlátozás tilalmára hivatkozva a 80 település érdekében javasolta, hogy a módosítás ne legyen kötelező, ha az korábban építési övezetté sorolt terület átminősítésével járna. Az Országgyűlés Területfejlesztési Bizottsága 2005. május 10-én módosító javaslatot nyújtott be a még el nem fogadott törvényhez. Az Országgyűlés elfogadta a módosító javaslatokat, majd 2005. június 6-án a törvényt is elfogadták. A törvényt 2005. június 28-án hirdették ki és 2005. szeptember 1-jén lépett hatályba. Az akkori törökbálinti városvezetés felismerték a „problémát”, így a településszerkezeti tervmódosításokat a törvény hatályba lépése előtt megtették, ezzel mentesülve a szigorodó szabályok alól. Ennek köszönhetjük, hogy többek között 2005-ben lett átsorolva a Tükörhegy IV. ütemének jelentős része TV-2 területté, de nem csak az a 2001-ben elhatározott 10.000m2, hanem 100.000m2.

Volt több olyan képviselő is, aki saját maga vagy családja által tulajdonos volt a területen, illetve barátja volt a tulajdonos. Mostani képviselők közül: Palkóné Szabó Gabriella (Fidesz). Akik azóta már nem képviselők, de érintettek voltak a területen valamilyen szinten: Maksi József (Faluszépítő Egyesület), Scheiblinger Péter (Fidesz).

Ennek a folyamatnak lett „áldozata” a Tópark, az Érd-Biatorbágy-Sóskút felé lévő gyümölcsösök jelentős része, illetve más egyéb területek. Egy 2008-as Gáldi György (MSZP) képviselő általi előterjesztésből kiderül, hogy ez Törökbálint területének 26 %-a, összesen 780 hektár terület!

 

2007.06.28.-án lezajlott Testületi Ülésen a lakótelep ügyéről konkrétan tárgyalt akkor a Testület, amin jelen volt a befektető képviselője is  Litavszky Sándor és egy jogi képviselő is. Gyarmati Mihály (Fidesz) tájékoztatta a Képviselő Testület tagjait, hogy a TFKB felkéri a Hivatalt, hogy vizsgálja meg a Tükörhegy IV. TV-2 építési övezetben a változtatási tilalom bevezetésének lehetőségét. Dr. Szedlay Gyöngyi (MSZP, CIF) megállapította, hogy a 2002-es Településszerkezeti Tervben hordozott számtalan akna egyikébe léptek bele újfent. Addig, amíg az Önkormányzat megvizsgálja a saját jogi lehetőségeit, rövid időre rendeljenek el változtatási tilalmat, mert nem tartja valószínűnek, hogy 4 milliárdos kár fogja őket érni 2 hónapon belül. Addig, amíg az Önkormányzat megvizsgálja a saját jogi lehetőségeit, addig minden további nélkül van lehetőségük változtatási tilalmat elrendelni, ez nem okoz a tulajdonosoknak akkora érdeksérelmet. Annak is utána kéne számolni, hogy az ott megjelenő több ezer lakos mekkora érdeksérelmet okoz a településnek és mennyi kiadást. Ezt a két összeget kéne összehasonlítani és azután lehet érdemi döntést hozni. Gyarmati Mihály (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a TFKB csak egy vizsgálatot kezdeményezett, nem most kell dönteni arról, hogy visszasorolják-e a területet. Felhívja a figyelmet, hogy itt az ülésen hangzott el az az információ, miszerint a Tükörhegy IV. övezet plusz ötezer lakost jelent a település számára és tudomása szerint ez az információ a fejlesztőktől származik. Fontos tudni mindenkinek, különösen azoknak, akik megszavazták ennek a területnek az átsorolását és minősítését, hogy nyilván csak érdeksérelemmel lehet bármi változtatást elérni, de azzal is tisztában kell lenni, hogy a települési humán infrastruktúra összeomlásához is vezethet az, ha nem tudnak valami megfelelő megoldást találni. Az ülésen felszólalt Litavszky Sándor a befektetők nevében, és felhívta a figyelmet, hogy 4Mrd Forint értékű per lehet belőle, ha visszasorolják a területet. Ezután Keller László (MSZP) kérte, hogy szavazzanak arról, hogy a Képviselő Testületet felkéri a Hivatalt: készítsen egy tanulmányt arra vonatkozóan, hogy a TV-2 építési övezetben Tükörhegy IV. esetében a változtatási tilalom bevezetésének van-e lehetősége és ennek megtárgyalására felkéri a Jogi és Ügyrendi Bizottságot. A Testület 3 igen, 4 nem, 11 tartózkodással a javaslatot elutasította.

Azóta a beruházás megkapta az érvényes engedélyeket.

 

Miért kell megakadályozni, mi is a probléma ezzel a befektetéssel?

Dinamikus népességnövekedés

1980 és 2000 között a lélekszám 9400 fő körül volt Törökbálinton, ami 15-20 év alatt alig változott, így egy békésen fejlődő kistelepülés volt Budapest határában. Ez a tendencia többek között Tükörhegy átminősítésével és felparcellázásával teljesen megváltozott, a lélekszám 2000 környékén hirtelen átlépte a 10ezer főt, jelenleg 13ezer laknak Törökbálinton. Tükörhegy gyönyörű családi házas kiépülése önmagában 10-15% körüli népességnövekedést jelentett, az elmúlt évtized pedig összesen 30% népességnövekedést produkált a településnek.

A tervezett lakótelep 3-4000 lakó beköltözését vonja maga után, ami szintén legalább 30%-os növekedéssel járna a következő 5-10 évben. A 15-20 év alatti 60%-os népességnövekedés, amiben nem szerepel a település más részére történő letelepedés már önmagában megoldhatatlanul súlyos problémákhoz vezet.

 

 

 

 

 


 

 

Költségvetés

A Város már hosszú évek óta nehezen tudja kezelni az elmúlt évtized 30%-os népességnövekedését.

2008-ban az Önkormányzat zárszámadásában 5,33Mrd Ft összes bevétel, 5,29Mrd Ft összes kiadás szerepelt, 2009-ben pedig 5,7Mrd Ft összes bevétel, 5,5Mrd Ft összes kiadás. A 2010-es költségvetésben ezzel szemben már 6,8Mrd Ft összes bevétel, 8Mrd Ft összes kiadás szerepel, amiből 1,1Mrd hitelfelvétel, a régóta szükségessé vált iskolai és óvodai fejlesztésnek köszönhető. Kimondható, hogy az Önkormányzat hosszú lejáratú hitelek által eladósodik, csak azért, hogy az elmúlt 10 év túlzott fejlődését próbálja finanszírozni és a szükséges fejlesztések egy részét elvégezni.

Ha fenntartjuk a jelenleg növekedési ütemet, amit a lakótelep megépítése erősen felgyorsítana, akkor az akár az Önkormányzat csődjéhez is vezethetne. Ha ezt el akarja kerülni a Város, akkor a növekvő népesség miatt az emelkedő kiadásokat kompenzálva további területek ipari és gazdasági területté sorolásával növelnie kell a bevételeit, ami az élettér további romlásához, a kertvárosi jelleg teljes elvesztéséhez vezet.

 

Utak

Tükörhegyen nagyon sokat kellett várni, amíg minden utcán megtörtént a felső kopóréteg felvitele. A településrész első felparcellázása után a telkek értékesítését ugyanis a SIMEX Kft. végezte, majd az értékesítések végeztével, amikor már infrastruktúrafejlesztési kötelezettsége volt egyszer csak érdekes módon hirtelen csődbe ment. A megmaradt fejlesztéseket az Önkormányzatnak kellett befejezni, ami a szűkös költségvetés miatt nehezen ment. Tükörhegyről csak két úton lehet ki- és behajtani autóval. Volt egy harmadik út is a központ felé, de azt egy ott lakó képviselő az átmenő forgalomra panaszkodva lezáratta. A DEPÓ felé kivezető út közepén a vízelvezető rács fél éve be van szakadva, alig lehet kikerülni, de ez idáig senki nem törődött a dologgal egy jelzőoszlop kihelyezésén túl. A lakótelep építésével járó éveken át tartó teherautó forgalom teljesen tönkretenné. Az Önkormányzat pedig nem tudom, hogy miből finanszírozná a felújítását.

 

Forgalom, közlekedés, parkolás

A 3-4000 lakó beköltözése a jelenleg 1-1500 körüli lakóhoz figyelembe véve a tervezett 1350 parkoló számát hatalmas járműmennyiség növekedéshez vezet. Tükörhegy ki/be csak a két végén járható, ez a lakótelep a lenti, DEPÓ felőli részhez lett tervezve, ahonnan csak egy körforgalom vezet ki. Ráadásul egész Tükörhegynek a Budapest felé lévő kijárata ez. Reggel, amikor legtöbben Budapest irányába mennek dolgozni hatalmas dugók fognak kialakulni. A néhány ezer autóból csak 300 közlekedjen közel egy időben reggel, az 1,5km-es kocsisort fog eredményezni végig a telepen egészen a körforgalomig. Ezek az autók ott fognak pöfögni, ezzel is hozzájárulva az élhető kertvárosi élményhez. A parkolás további gond lesz, mert sok családnak 2 autója is van, így az 1350 parkoló biztosan nem lesz elég. A sorházas lakások már most nem tudnak parkolni a saját házuk előtt, mert nincs elég hely. Ezek az autók hol fognak parkolni? A feljebb lévő szomszédok háza előtt, hogy utána azok hazaérkezve ne találjanak magunknak helyet? Úgy fogunk körözni, mint Budapest belvárosában a háztömbök körül, hogy parkolóhelyet keressünk magunknak, mindezt egy Budapest melletti eddig zöldövezeti városkában?

 

Tömegközlekedés

Jelenleg csak a Raktárvárosi úton közlekedik BKV busz, az is a telep felső sarkánál áll csak meg. Mindkét járat nagyon ritkán jár, az egyik Budaörsre, a másik Budapestre megy. Az Önkormányzat százmilliókat fizet a BKV-nak. 300%-os járatsűrítést, illetve esetleg új megállót az Önkormányzat miből fogja finanszírozni.

 

Közbiztonság

Tükörhegyen sokáig nagyon rossz volt a közbiztonság. Rendszeresek voltak a betörések, autólopások, rendőrjárőrt meg nagyon hosszú ideig nem lehetett látni. Szerencsére mostanában időnkét igen. Ha beköltözik 4000 ember és tömött parkolók lesznek, az oda fogja vonzani a bűnözői rétegeket. Nem beszélve a lakótelepi összeverődött bandákról. A rendőrség felbővítése is nagy költségeket jelent majd.

 

Közmű, csatorna, víz, esővíz.

A jelenlegi ivóvíz és csatornarendszer is már bővítve lett, mert nem bírta a 30%-os népességnövekedésből származó terhelését. Volt olyan időszak, hogy nem lehetett este fürdeni, meg öntözni sem, mert nem volt víznyomás. Az Önkormányzat sokáig olyan tilalmi rendelettel kezelte a helyzetet, hogy csak 22-06 óra között lehetett öntözni, hogy legalább tisztálkodni lehessen este. Az újabb nagy lakóterhelés ismét ezt fogja eredményezni Tükörhegyen, csak sokkal nagyobb mértékben. Nem tudunk majd sem öntözni, sem tisztálkodni. Nem hiszem, hogy ilyennek kell lennie egy élhető kertvárosnak.

Mostanában az egyre nagyobb esőzések hatalmas károkat okoztak az utóbbi időben, az egész városban, de Tükörhegyen a nem elégséges esővíz elvezető árkoknak és illegális csatornabekötéseknek köszönhetően nagyon sok házat elöntött a víz. Ráadásul az a terület, ahová a lakótelep ki lett jelölve Tükörhegy legmélyebb pontja. A körforgalom melletti területen rendszeresen megáll a víz, egy természetes tavacskát alkot. Talán a befektető ezért tervezett oda a tervrajzokon egy tavat, mert tudta, hogy legalább a természetes utánpótlása meg lesz oldva. Csak azt nem tudom, hogy a lakótelepi lakók mit fognak szólni, amikor a mélygarázsba betörő víz autók százait fogja tönkretenni, mert a megfelelő esővíz elvezetése a területen nem megoldott.

 

Beépítettség

A 2001-es Településrendezési Terv úgy rendelkezett, hogy a Tükörhegy IV. ütem besorolását KEL-8 azonosítóval kell ellátni, hogy minél szellősebb, nagyobb telkű, alacsony beépítettségű terület alakulhasson ki. A törekvés teljesen megfelel egy élhető kertváros elvárásainak. Ebben a besorolásban a beépíthető magasság 5m, a telek mérete legalább 1200-1500m2, és a beépítettség nem lehet nagyobb 20%-nál. Szemben a korábban történt parcellázásokkal, ahol sokkal zsúfoltabb egységek jöttek létre. A Terv még azt is tartalmazta, hogy legalább 10.000m2 TV-2 besorolású is legyen, ami 8,5m magasságot, és 35% beépíthetőséget enged meg. Mondván szeretne az Önkormányzat iskolát, meg hasonló intézményeket. Ehhez képest a 2005-ös Szabályozási Terv már nem 10.000m2, hanem 100.000m2 TV-2 besorolású területet határozott meg. A KEL-8 besorolás értelmét vesztette, hiszen teljesen felesleges csak nagy, szellős telkű, alacsony beépítettségű családi házakat engedni ott, ahol az utca túloldalán négyemeletes lakótelepi házak vannak.

 

A település növekedéséből adódó már létező alapellátási fejlesztési feladatok

Az Önkormányzat megrendelésére a PESTTERV Kft. által készített 2010. januári Településfejlesztési Koncepció a következő fejlesztésekre hívja fel a Város vezetésének figyelmét:

·         A településrendezési vizsgálatok azt mutatják, hogy több alapfokú közintézmény vonatkozásában már most is hiányok tapasztalhatók, mely hiányok – további kapacitásbővítés nélkül - már a jelenlegi népességszám kismértékű növekedése esetén is fokozódnak.

·         A város bölcsődéje 60 férőhellyel rendelkezik. A szolgáltatás a kalkulált mintegy 150-180 férőhely csupán harmadát biztosító kapacitásokkal rendelkezik.

·         A 4 db óvoda összes kapacitását tekintve 504 férőhelyes. A pillanatnyilag szükséges összes kapacitásszám mintegy 510-600 férőhely lenne. Az intézmények összes kapacitása tehát a szükségestől - különösen a beköltözés miatt - elmarad.

·         A jelenleg működő saját temető területnagysága (a budaörsi temető nélkül) mintegy 29 hektár. A jelenleg szükséges összes területnagyság -hagyományos, koporsós temetkezés esetén- mintegy 52 hektár lenne. A meglévő kapacitás tehát nem elégséges. A temető bővítése megoldandó feladat lesz.

 

Ha Törökbálint és annak vezetése kihasználja a Város területtartalékát az mekkora fejlesztést igényel

Törökbálinton számos olyan potenciális fejlesztési tartalékterület létezik, amelyek megfelelő településrendezési és műszaki előkészítést követően felhasználhatóvá válnak újabb lakóterületek kialakítására. Az új területek igénybevétele, valamint az igénybevétel intenzitásának foka önkormányzati döntés nyomán a módosítás alatt álló településrendezési tervben rögzíthető. Az alábbi táblázat az egyes fejlesztési területek esetében alacsony, közepes, illetve magas beépítési intenzitás esetén várható többlet lakónépességet, illetve lakásszámokat mutatja be. A következő táblázat az alacsony és a legintenzívebb beépülés esetére mutatja be a kalkulálható többlet intézménykapacitás igényeket.

A számok nagyon elriasztóak, ha figyelembe vesszük a lakosság lélekszámának elmúlt időszakbeli exponenciális növekedését.

A jelenleg rendelkezésre álló közintézményi kapacitások, illetőleg a fentiekben vázolt két szélső (közepes és magas intenzitás esetén) népesség- és lakásszám növekedési értékek összehasonlítását az alábbi táblázatban mutatjuk be:

 

A fenti lélekszám növekedés hatalmas kiadásemelkedéssel jár együtt, ha a Város vezetése folytatja az eddigi településfejlesztési stratégiáját. A jelenlegi óvodai, iskolai férőhelyek többszörösére emelése az így is eladósodó, hitelekből finanszírozó város fizetésképtelenségéhez vezethet, mindeközben a lakói számára élhetetlen környezetet teremtve.

 

A fent említett szempontokat figyelembe véve a tükörhegyi lakótelep megépüléséből sem a lakosságnak, sem az Önkormányzatnak nem származik haszna, a projekt egy öngyilkos akció.

 

 Az alábbi anyag a Levegő Munkacsoport Lélegzet című kiadványából származik 2002-ből. Két fontos momentum van benne, ami most is aktuálissá teszi. Az egyik 2. pontban a helyi népszavazás a tükörhegyi átminősítés miatt, amiről hamarosan dönteni fog a Tükörhegyi Közéleti Egyesület elnöksége, a másik a 4. és 6. pont.

Kellemes olvasást!

Szőke Péter

 

 

 
Segítség, övezet-átminősítés!
 
Lehet, hogy elkéstünk vele, és már mindenhol elérték a telekspekulánsok, hogy ingatlanjaik értéke megtízszereződjék. Ahol csak esély volt rá, hogy a városokból kirajzó újgazdagok tömegesen akarnak majd lakóparkokat létesíteni, vagy a befektetők bevásárlóközpontot építeni, élelmes vállalkozók már az összes szántót és erdőt felvásárolták. Így már régen eldöntött ügy, hogy azokat a település a továbbiakban építési területként kívánja fejleszteni. Ha mégsem, akkor talán érdemes még közreadni az eddig megismert ügyek néhány tapasztalatát.
A telekspekulánsok sértik a környezetvédelem érdekeit, mert jelentős szerepet játszanak abban, hogy a városokban és környékükön megmaradt zöldfelületek, erdők, szántók rohamos ütemben eltűnjenek. Ezzel a településeken a levegő még rosszabbá válik, a benne lakók egészsége még több kockázatnak lesz kitéve. Természetesen sokat vesztenek az ilyen ügyeken azok is, akiknek már van belterületi ingatlanjuk, hiszen a megnövekedett kínálat és a romló környezeti állapot az ő ingatlanjaik értékét csökkenti. Végül pedig az önkormányzatok is könnyen tönkremehetnek a nagymértékű belterületbe vonás miatt, hiszen a költségvetésük nem fogja bírni az ezzel járó többletterheket, az önkormányzatokról szóló törvény (Ötv.) alapján kötelezően elvégzendő alapfeladatok ellátását, például az egészséges ivóvízellátás vagy a hulladékszállítás megoldását, a közlekedési hálózat vagy az egészségügyi és oktatási intézmények fenntartását és bővítését.
Vannak-e megfelelő jogi eszközeik azoknak a helyi környezetvédőknek vagy lakossági csoportoknak, akik időben tudomást szereznek a telekspekulációkról? Állítjuk, hogy vannak. Sokan persze csak legyintenek a jogi eszközök hallatán: mit számítanak azok a pénzéhes hatalommal szemben?! Teljesen biztos megoldást valóban nem kínálhat a jog, ráadásul az ellenfélnek bizonyosan módja van felfogadni a legjobb jogászokat. Mégis, érdemes megfontolni az alábbi jogi lehetőségek igénybevételét.
1. Az önkormányzat képviselőtestületének befolyásolása a rendezési terv megalkotásában
Az ingatlanok felhasználási lehetőségét a községek, városok önkormányzatainak településrendezési terve határozza meg. Amennyiben építési övezetté kívánnak átminősíteni egyes területeket, ezt építészekkel és a településtervezés más szakembereivel előzetesen meg kell terveztetni, különböző hatóságokkal és a lakossággal véleményeztetni kell, majd pedig a képviselőtestület által hozott önkormányzati rendeletben el kell fogadni. Amennyiben sikerül meggyőzniük a civil szervezeteknek a képviselők többségét az átminősítés szükségtelenségéről vagy káros voltáról, a probléma már meg is oldódott. A meggyőzésben nagy szerepet játszhat a nyilvánosság, a helyi sajtó. Ha ugyanis mindenki tudja, hogy mi az adott önkormányzati szavazás jelentősége, ha mindenki tisztában van azzal, hogy melyik képviselő melyik rokonának van a kérdéses területen ingatlana (a telekkönyvi adatok nyilvánosak), akkor már nehezebb a köz érdeke ellen tenni.
2. Helyi népszavazás szervezése
Az Ötv. 48. §-a alapján a helyi népszavazás eredménye kötelező az önkormányzat kéviselőtestülete számára. Az Ötv. és a választási eljárásról szóló törvény pontosan leírja azt, hogy milyen eljárásban lehet helyi népszavazást kezdeményezni és lebonyolítani. A szervezőknek érdemes ezt a kb. másfél oldal terjedelmű joganyagot nagyon alaposan áttanulmányozniuk, mivel az ellenfél nyilván minden lehetőséget meg fog ragadni arra, hogy a népszavazást megakadályozza, vagy legalábbis hátráltassa. Nagyon fontos például a feltett kérdések pontos, egyértelmű és egyszerű megfogalmazása — e nélkül a választók nem igazodnak el jól az ügyben, a felülvizsgálatot végző bíróság pedig könnyen úgy dönthet, hogy új kérdéseket kell megfogalmazni.
3. Az időtényező kezelése
Láttuk, hogy a rendezési terv előkészítése meglehetősen hosszadalmas lehet, és sajnos a helyi népszavazás megszervezése is időrabló folyamat. A területek átminősítésében érdekelt önkormányzati képviselők általában mindenképpen siettetni akarják az előbbit és késleltetni az utóbbit. Az építési törvény 30. §-a alapján ugyanis kártalanítás jár mindazoknak, akiknek a rendezési terv megváltoztatása miatt az ingatlanjuk értéktelenebbé válik. Ha tehát az átminősítésről szóló önkormányzati rendelet akár csak egy nappal megelőzi a népszavazást, akkor az önkormányzat köteles kifizetni a tulajdonosok részére a hirtelen értékessé vált, majd újból elértéktelenedett telkek értékkülönbözetét. Nincs is ennél kényelmesebb, kockázatmentesebb üzlet — már akkor, hogyha az önkormányzat ekkora összeget egyáltalán elő tud teremteni.
Ilyen esetekben az Ötv. 36. § (3) bekezdése alapján a jegyzőnek kötelessége felhívni a képviselőtestület tagjainak figyelmét arra, hogy döntésükkel pénzügyileg ellehetetlenítik az önkormányzatot, és fel kell hívnia a testületet a döntés elhalasztására a népszavazás eredményének kihirdetésééig. Azok a képviselők, akik e felvilágosítás ellenére is ragaszkodnak a népszavazást megelőző döntéshez, személyes felelősséggel tartoznak ezért.
4. Kizárás
Az Ötv. 14. § (2) bekezdése alapján lehetőség van kizárni a szavazásból az adott ügyben érdekérintett képviselőket. Ha a polgármester, aki a testületi ülést vezeti, a kizárási okot észleli (mert mondjuk a telekkönyvi kivonatokat bemutatták neki, vagy az összeférhetetlenségről magának is tudomása van, emellett persze a maga részéről becsületes, lelkiismeretes ember), akkor módja van arra, hogy a kizárás kérdésében a rendezési terv módosításának napirendje előtt külön szavazást rendeljen el, természetesen az érintett képviselők nélkül. A közvetve vagy közvetlenül érdekérintett képviselők nélkül pedig még akár a település lakosainak, környezetének, egészségének az érdeke is többségbe kerülhet.
5. Helyi természeti védettség alá helyezés
A természet védelméről szóló törvény alapján mód van arra, hogy a jelentős természeti értékeket képviselő területeket megfelelő szakmai konzultációs eljárás lefolytatása után a képviselőtestület védettség alá helyezze. Erre a szavazásra az előző pontban írt kizárási eljárás természetesen szintén alkalmazható. Minthogy a természeti védettség kérdése nem szerepel a helyi népszavazás alól kivett témakörök között, elvben az is lehetséges, hogy az önkormányzat ilyen döntését helyi népszavazás pótolja.
A helyi védettség alatt levő ingatlanokon semmilyen tevékenység nem folytatható, ami a zöldfelület kipusztításával jár. Ha a tulajdonos tartózkodik az ilyen pusztítástól, azért önmagában semmiféle kártalanítást nem kaphat. A természetvédelmi törvényben ugyan több helyen is szerepel a helyi vagy országos természeti védettséggel kapcsolatos korlátozások miatti kártalanítás. Például meg kell téríteni a tulajdonos, használó stb. azon kárát, ami abból következik, hogy a természetvédelmi hatóság a védettséggel kapcsolatban, a természeti értékek oltalma, tudományos megismerése stb. miatt a használatot időlegesen korlátozza vagy éppen az ingatlant használja. A törvény a mező- és erdőgazdasági korlátozások, illetve tilalom vagy a termelésszerkezet jelentős megváltoztatásának előírása következtében keletkezett károk megtérítését is előírja. Ezek az esetek azonban nem azonosak a kiinduló példánkkal, ti. a már meglévő zöldfelületek, fák, egyéb természeti értékek megóvásának kötelezettségével.
6. Büntetőeljárás kezdeményezése
A 3. pontban utaltunk már arra, hogy az az önkormányzati képviselő, aki százmilliós nagyságrendű kártérítés veszélyének teszi ki az önkormányzatot, személyes felelősséggel is tartozik. Ez a felelősség büntetőjogi is lehet, mégpedig a büntető törvénykönyv 225. §-ában meghatározott hivatali visszaélés bűntette. A Btk. 225. § szövege a következőképpen szól:
"Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
A hivatali visszaélés egyes tényállási elemei:
a.) A bűncselekmény alanya csak hivatalos személy lehet. Az önkormányzati testületek tagja a Btk. 137. § 1. g. pontja alapján hivatalos személy.
b.) Az elkövetési magatartás tényállási elemei között először a vagylagos pozícióban szereplő jogtalan előnyszerzés törvényi fordulatát vizsgáljuk: jogtalan előny lehet az, hogy egyes ingatlantulajdonosok nagymértékű ingatlanérték-növekedéshez jutnak anélkül, hogy ennek a tényleges településfejlesztési feltételei adottak lennének. A bűncselekmény megállapításának nem feltétele az, hogy az előny teljesen vagy akár részben is ugyanannál a személynél jelentkezzen, aki a visszaélést elkövette.
c.) Az előző tényállási elemből a jogtalan, jogellenes jelzővel külön is kell foglalkozni.
A büntető jogszabályból fakadóan jogellenes az olyan magatartás, amely sérti a szóban forgó bűncselekmény jogi tárgyát. A Btk. kommentárja szerint "a bűncselekmény jogi tárgya az államapparátus törvényes, szabályszerű működésébe, valamint az állami szervekbe és a hivatalos személyekbe vetett bizalom." Amennyiben az állampolgárok arról értesülnek, hogy az önkormányzati képviselők nagy kiterjedésű külterületi földeket vontak belterületbe,
— anélkül hogy erre akár a település tervszerű fejlesztése indokot adott volna,
— anélkül, hogy a településnek meglennének az erőforrásai arra, hogy az új belterületek infrastruktúráját kifejlessze,
— azzal együtt, hogy a települést körülvevő zöldfelületek drasztikus csökkenése a község vonzerejét és a már meglévő belterületi ingatlanok értékét csökkenti,
— azzal együtt, hogy a hirtelen megnövekvő építésiingatlan-kínálat a már meglévő ingatlanok árát jelentősen letöri,
— úgy, hogy több kimutatható esetben saját maguk, családtagjaik, rokonaik (rövid távon) közvetlenül érdekeltek a belterületbe vonásban,
akkor mindez nagy mértékben alkalmas a kommentárban említett bizalom megingatására. A szóban forgó tevékenység tehát messzemenően jogellenes.
Ugyanakkor azt látjuk, hogy a jogtalan előnyszerzés mellett a település számtalan nem nevesített lakosának és a településnek magának igen súlyos jogtalan hátrányokat is okoz a vizsgált cselekmény.
d.) A hivatali helyzettel való visszaélés ténye ugyancsak mindenképpen megállapítható. Ezzel kapcsolatosan ismét a kommentár szövegére utalunk: "A hivatali helyzettel `egyébként' az a hivatalos személy él vissza, aki ugyan a hatáskörébe utalt körben jár el, de jogait azok funkciójával ellentétesen gyakorolja."
Az önkormányzati képviselőtestületi pozíció funkciója az, hogy a választott tisztségviselő az egész közösség javát szem előtt tartva, annak gyarapodása és jóléte érdekében tevékenykedjék, nem pedig az, hogy egyéni vagy szűk csoportérdekeket érvényesítve több százmillió vagy több milliárd forint nagyságrendű károkat okozzon az önkormányzatnak és a településnek, illetőleg a környezetének.
Reméljük, hogy szerte az országban az elkövetkező ügyekben az első 5 pontban írt lehetőségek megfelelően alkalmazhatók lesznek minden esetben, és sehol sem kell a legszigorúbb jogi eszközhöz, a büntetőjoghoz folyamodni. Ugyanakkor fontos, hogy azok, akik önös érdekeik érvényesítése végett a közösségüknek, a természetnek, a környezetnek, és ezért sok ember egészségének jelentős károkat okoznak, szükség esetén elnyerjék méltó büntetésüket. Az is természetes emellett, hogy a bűncselekménnyel kapcsolatban elfogadott önkormányzati rendeletet a képviselőtestületnek újra kell tárgyalnia, és most már a közösség érdekeinek megfelelő rendezési tervet kell elfogadnia.

Környezeti Management és Jog Egyesület 
(EMLA)

Fülöp Sándor Dr.

 

 

Véletlen információ folytán mélyen felháborodva szereztem tudomást egy súlyosan aggasztó ügyről. Információ hiányában nyomozásba kezdtem, majd a következő dolgok derültek ki. Egy 2005-ben készült szabályozási terv szerint Törökbálint Tükörhegy településrészén az alsó DEPÓ melletti terület „Településközpont Vegyesterület” övezetként lett átsorolva. Kiderült, hogy sok tulajdonostól minden földet felvásárolva a terület a Substantia Kft. (SBI leánycég – több nagy beruházás) tulajdonába került, amely 2008-as tervek alapján a területen 1240 lakásos lakótelepet készül építeni. Az említett cég mögött egy izraeli befektető áll (Zvi Frank), aki már kész látványtervekkel hirdeti cége honlapján leendő befektetését.

Mi ezzel a probléma?

Ez a beruházás semmilyen mértékben nem illeszkedik Törökbálint kertvárosi, zöldövezeti formájába. Csatoltam egy képet Törökbálint lakosságának változásáról, amin jól látszik, hogy Tükörhegy egy szép és csendes kertvárosi településrész felépülése kb. 10-15%-os igen dinamikus népességnövekedést okozott a múlt évtizedben, ami miatt a törökbálinti őslakosok Tükörhegyet Törökbálint tumorjának kezdték titulálni (a diagram meredekségét tekintve nem ok nélkül).

Törökbálinton sokan emlékeznek még rá, hogy ez a 10-15%-os népességnövekedés nem lett megfelelő infrastrukturális fejlesztéssel támogatva, hiszen sokáig vízhálózati problémák voltak, bölcsődei és óvodai elhelyezési problémák a mai napig is vannak, hiszen hatalmas a túljelentkezés. A mostani koncepciótlan, telekspekulációkon alapuló infrastruktúra fejlesztés nélküli beruházás hatalmas problémákat vetít előre, amit részletes tanulmány hiányában jelenleg nem lehet mélységeiben felmérni, de e nélkül is felmerül jó néhány nyilvánvaló. Csak hogy néhányat említsek:

  •  Az 1240 lakás azt jelenti, hogy legalább 2-2500 felnőtt és a magyar átlagot számolva legalább 1-1500 gyermek (10 pár 13 gyerek) költözik be néhány év leforgása alatt. Ez a jelenlegi kb. 13ezres lélekszámot tekintve 30%-os népességnövekedést jelent. Kiskorú gyermekek lélekszámát tekintve több iskola, óvoda és bölcsőde építése is szükséges ezzel egy időben, ami már eleve régóta probléma.
  • Tükörhegyet két úton lehet megközelíteni autóval, belső utcái lakó- és pihenőövezetnek vannak nyilvánítva, ha csak a beruházás tervezett parkolóinak számát tekintjük, akkor a jelenlegi néhányszáz autóból további 1350 lesz, ami közlekedési problémákat fog okozni. Megépült az új körforgalom, de mindezek után hogy fog az elbírni reggelente + 1250, de mivel többen két kocsival is rendelkeznek akár 1600 – 2000 autót is. 500 autó egymás után állva már 2 km-es sort jelent. A sorházas lakások már most nem tudnak parkolni a saját házuk előtt, mert nincs elég hely. Ezek az autók hol fognak parkolni? Egymás tetején, vagy a feljebb lévő szomszédok háza előtt, hogy utána azok hazaérkezve ne találjanak magunknak helyet? Úgy fogunk körözni, mint Budapest belvárosában a háztömbök körül, hogy parkolóhelyet keressünk magunknak, mindezt egy Budapest melleti eddig zöldövezeti városkában?
  • A tükörhegyi tömegközlekedés a jelenlegi szinten is problémás, nem számítva 3-4000 ember további beköltözését.
  • A csatorna és vízellátás jelen helyzetben is aggályos, még 1240 lakás ilyen tekintetben mit fog jelenteni?
  • 2010 februárban publikált Településfejlesztési Koncepcióból kiragadott néhány számítás megdöbbentő adatokat tartalmaz, ami hatalmas és finanszírozhatatlan fejlesztéseket fog róni Törökbálintra.

 

Mi is az ügy háttere?

2001. évben megkezdődött a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény (BATrT) előkészítése, amit leginkább a Főváros sürgetett. Ez a szabályozás 80 Budapest melletti települést érintett. A települések többsége tiltakozott a törvény tervezete ellen, mert az Budapest javára és a többi település rovására korlátozni akarta a kisebb települések fejlesztési elképzeléseit. Budapest zöld felületét saját területe helyett az agglomeráció településein akarta biztosítani a gazdasági fejlesztés szigorú korlátozásával. Az érintett települések vezetői pedig felismerték, hogy ez a földterületek kiárusításának és átsorolásának kemény szigorítását jelenti. A törvény előírta volna, hogy a helyi rendeleteket hozzá kell igazítani a törvényhez. Balsay István (Fidesz) a visszamenőleges korlátozás tilalmára hivatkozva a 80 település érdekében javasolta, hogy a módosítás ne legyen kötelező, ha az korábban építési övezetté sorolt terület átminősítésével járna. Az Országgyűlés Területfejlesztési Bizottsága 2005. május 10-én módosító javaslatot nyújtott be a még el nem fogadott törvényhez. Az Országgyűlés elfogadta a módosító javaslatokat, majd 2005. június 6-án a törvényt is elfogadták. A törvényt 2005. június 28-án hirdették ki és 2005. szeptember 1-jén lépett hatályba. Az akkori törökbálinti városvezetés élen Turai Istvánnal (Fidesz) felismerték a „problémát”, így a területek átsorolgatását törvényessé téve a településszerkezeti tervmódosításokat a törvény hatályba lépése előtt megtették, így a törökbálinti vezetés mentesült a szigorodó szabályok alól. Ennek köszönhetjük, hogy többek között 2005-ben lett átsorolva a Tükörhegy IV. ütemének jelentős része TV-2 területté. Ennek a folyamatnak lett „áldozata” a Tó-park, az Érd-Biatorbágy-Sóskút felé lévő gyümölcsösök jelentős része, illetve más egyéb területek. Egy 2008-as Gáldi György (MSZP) képviselő általi előterjesztésből kiderül, hogy ez Törökbálint területének 26 %-a, összesen 780 hektár terület! A Képviselő Testület határozataiból, a testületi ülések jegyzőkönyveiből kijelenthető, hogy csak a 2006-2008-as rövidített Keller László (MSZP) polgármester által vezetett időszakban volt némi érdemi szándék a folyamatok megállítására a Testület néhány tagjától, de az azt megelőző és azt követő időszak a teljes kiárusítás koncepciótlan önérdekű időszaka.

A Törökbálinti Újságban készült riportban Schuchmann Péter, a törökbálinti területfejlesztési koncepció munkaanyagát kidolgozó PESTTERV Kft. ügyvezető igazgatója a következőket nyilatkozta 2009-ben:

A rendszerváltozás utáni időszak első településrendezési terveit még a Műhely Rt. készítette, a Tükörhegy I. és az autópálya melletti bevásárlóközpont településszerkezeti és szabályozási tervbe illesztését ők végezték. Az első két szabadon választott képviselő-testület erőteljesen fejlődéspárti volt, annak a korlátozására szerveződött az a helyi egyesület, amelynek képviselői azt követően bekerültek a testületbe és ők egy mérsékeltebb, visszafogottabb dinamikájú növekedést támogattak. Ennek volt Turai polgármester úr a vezetője és abban az időszakban nagyon erős támogatottsága volt ebben a mérsékeltebb dinamikájú fejlesztésben. Azután ebben voltak változások és kilengések – mindezt csak azért említem, mert elég régen foglalkozunk Törökbálinttal.

Ez igen, ugyebár a fenti diagramon  is nagyon jól látszik és a leírtakból is tisztán kiolvasható az 1998 óta tartó visszafogott dinamikájú növekedés.

Az egészen botrányos ügy, az arcátlanul elmutyizott területek, és Törökbálint fenntartható fejlődése, élhető jövője miatt kérünk minden törökbálinti lakost, hogy támogassa tiltakozásunkat!

süti beállítások módosítása